Az írónő tiszteletére kiállításokat, irodalmi esteket rendeztek, még a Google is megemlékezett a jeles napról. A Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) A születésnap/Szabó Magda című estjével tisztelgett az írónő előtt. Az eseményt óriási várakozás előzte meg, a jegyek pillanatok alatt elfogytak, a helyszínen pedig kígyózó sor várt a bejutásra. De vajon megérte mindez? Méltó volt ez az est Szabó Magdához?
Közel sem. Az estnél jóval nagyszabásúbb, tiszteletteljesebb megemlékezést is tarthattak volna a szervezők. Juhász Anna – Juhász Ferenc kétszeres Kossuth-díjas költő lánya – számos irodalmi estet szervezett már – a legtöbb eseményen mi magunk is részt vettünk –, és kivétel nélkül mindegyik hibátlan volt, a megfelelő emberek beszéltek a megfelelő szavakkal, meghatóan, hozzáértően, tisztelettel. A születésnap/Szabó Magda című estnél sem a szervezőkkel volt a gond, sokkal inkább a vendégekkel, vagyis leginkább egy vendéggel. Az este legnagyobb tévedésére hamarosan rá is térünk, előtte azonban nézzük meg, kik voltak azok, akik valóban Szabó Magda miatt mentek el.
Az emlékest – melyet a PIM főigazgatója, Prőhle Gergely nyitott meg – három nagyobb részből állt. Az első blokkban az Annyi titkom maradt… című kiállítás kurátorai, Borbás Andrea és Kiss Boglárka idézték fel, hogyan gyűjtöttek anyagot a tárlathoz és milyen nagyobb pontokat emeltek ki az életműből. A két kurátor kiemelte: nincs annál csodálatosabb érzés, amikor egy történethez valódi tárgyak párosulnak. Ilyen volt a hattyús kancsó, melyet a Régimódi történet elején mutat be Szabó Magda és amely valóban ott díszelgett az írónő könyvespolcán. „Rendkívüli élmény volt, amikor beléptünk abba a szobába, ahol Szabó Magda alkotott, abba a házba, ahol élt. Olyan volt, mintha ő maga is ott lett volna velünk” – emlékezett a legszebb pillanatokra a kutatómunkából Kiss Boglára. A tárlaton – ahol Abigélnek is üzenhetnek a látogatók – olyan levélrészleteket lehet olvasni, amelyek eddig még a kutatók előtt is ismeretlenek voltak. Emellett megjelenítették az írónő „öt emberi tartópillérét” is, vagyis a szüleit, a fogadott testvért, a nem létező Cilit – aki valójában Mikes Edit volt osztálytárs lehetett –, a férjet, Szobotka Tibort és Emerencet, vagyis Szőke Juliannát.
Az este második felében Kabdebó Lóránttal beszélgetett Juhász Anna. Vagyis sokkal inkább szeretett volna, ugyanis az irodalomtörténész inkább mesélt, semmint beszélgetett. Ő személyesen is ismerte Szabó Magdát, sokat dolgoztak együtt, szinte végigkísérte az írónő karrierjét. Visszaemlékezésében elmondta: annyira bizalmas viszonyba kerültek, hogy pletykálgattak is együtt, az életrajzát azonban mégsem írná meg, ezt rábízza a jövő generációjára. Elmondta azt is, hogy bár nem első látásra kedvelte meg Szabó Magdát, mégis kétség kívül állíthatja: ő a magyar Marquez.
Végül Finy Petra íróval és Karafiáth Orsolya költővel beszélgetett az est háziasszonya. Itt pedig el is érkeztünk a fent említett problémához. Karafiáth Orsolya meglepő módon Szabó Magdaként jelent meg a színpadon, hatalmas parókában, uniformisszerű kisruhában. Ezzel önmagában semmi gond nem lett volna, sőt akár megható gesztusnak is nevezhetjük az öltözéket, amellyel a költő kifejezte Szabó Magda iránti szeretetét. A beszélgetés sarkalatos pontja egy félig-meddig viccesnek szánt önvallomás volt Karafiáth Orsolyától, amelyben írói karrierje kezdetére tekintett vissza. „Amikor elkezdtem írni, akkor még azt gondoltam, hogy senki nem fogja észrevenni, ha lopok, és bejelölgettem Szabó Magda könyveiben azokat a kifejezéseket, amelyek nekem nagyon tetszettek, és egy külön füzetben gyűjtöttem ezeket.” Ezt a mondatot természetesen elemeire is bonthatnánk, sőt fel is háborodhatnánk rajta – feltételezem, ez a szélsőséges reakció volt a cél. Az igazság azonban az, hogy az est legnagyobb problémája nem ez a kijelentés volt. Sokkal ellenszenvesebb volt Karafiáth Orsolya viselkedése. A megjelenésével és a kijelentéseivel ugyanis nem Szabó Magdára emlékezett, hanem sokkal inkább saját magát helyezte előtérbe. Magára irányította a figyelmet Szabó Magdán keresztül, ezzel pedig abszolút elvette az est addig hangulatát.
Finy Petra valamelyest ellensúlyozta ezt a viselkedést, és persze, azért Karafiáth Orsolyának is akadt egy-két jó gondolata. Egy valamiben pedig mindketten egyetértettek: Szabó Magda rendkívül karakteres nő volt, éppen ezért nagyon erős női karaktereket is teremtett, a férfiak ábrázolását – talán pont ezért – kissé elnagyolta, hangja azonban tiszta és őszinte volt.
Fischer Viktória
Fotó: FORTEPAN/Hunyady József felvétele