Xénia kénytelen volt elhagyni a cári Oroszországot, amikor kb. 16 éves volt. Hirtelen ő lett a családfenntartó, ő nevelte fel 5 évvel fiatalabb húgát és 15 évvel fiatalabb öccsét. Egy lelki támasza volt -Nyanyuska- , aki dadaként alkalmazásukban állt, követte őket feltétlen szeretetével.
Párizsba telepedtek le, és Xénia küzdött és küzdött. Egy kis szerencsének köszönhetően a párizsi, majd az európai városok kifutójainak sztárja lett.
Max, aki egy német fotós. Aki mindig független volt, akinek mindenről megvan a maga véleménye, ki fotózta Xéniát is.
A történet kettejük kapcsolatában, kapcsolatán keresztül, kapcsolatának hátterében mutatja be a háborús Európát, a bolsevik forradalomtól a II. világháború végéig.
Szerelmük, életük csak egy töltelék Theresa Révay művében. A könyv lényege a történelem, megfűszerezve az arisztokrata emberek problémáival, vagy éppen nagystílű életével. Szenvedhetnek ők is? Hogyan képesek túlélni?
Olvasás közben odakerültem Xénia mellé, hogy ellessem, hogyan csinálja. Aztán rájöttem, hogy csak az „életben szeretnék maradni” kategóriába tartozik, és ösztönösen e szerint cselekszik.
Nem lehetett egyszerű az élete. Hirtelen legidősebbként felnevelni a gyerekeket, felelősséget vállalni értük biztosan nagyon nehéz, és nem is sikerülhet tökéletesen, hiszen teljesen mások az emberek. Ami nekünk, ill. a mi szempontunkból legjobbnak tűnik, nem biztos, hogy a másiknak is megfelelő.
Xénia hozta egyre s másra a döntéseit, amiben benne volta berlini Max von Passau.
Párizs-Berlin, Xénia- Max. Életük néhol keresztezte egymást, néha nem. Olykor távolabb voltak egymástól, olykor közelebb.
Miközben olvastam a könyvet, e szerelem teljesen eltörpült. Természetesen kellettek a karakterek, de kettejük kapcsolata egy kis pluszt adott a regényhez.
Az első világháború végétől a második világháború végéig tartó történelmi háttér megfelelő precizitással mutatja be a történelmet. Egy történelemkönyvbe is megjelentethető részletek is megtalálhatók benne. Szívesen merültem bele az arisztokraták életébe, problémáiba. „Szívesen” olvastam a Hitlert támogatók köréről, az egész zsidóüldözés megkezdéséről, folyamatáról. Szívesen böngésztem a neten további történelmi információk után kutatva.
Nagyon élveztem, és bevallom sokkal jobban tetszett, mint az írónő Magyarországon megjelent másik regénye, A muránói üvegműves lánya.
Véleményem szerint Theresa Révay egy nagyon olvasmányos könyvet írt, amiben megtalálható a történelem, az izgalom, a szerelem, a család!
.jpg)
