Nagyító alatt – Thor

Stan Lee és Jack Kirby 1962-ben álltak elő a Hatalmas Thorral a Marvel Comics képregény sorozatában, és a pöröllyel hadakozó skandináv isten történetével új korszakot nyitottak a műfajban. A fura nevek ellenére a cselekmény ismerős ősi húrokat pengetett: a fiú mindenáron bizonyítani akar apjának; az ármányos fivér halálos tervet sző; eljő egy nő, aki új világot ismertet meg a nyakas férfival. Királyi vérvonal, vendetta, bukást okozó gőg – legyen szó bármelyik világról, egy ilyen történetet érdemes elmesélni.

A Bosszúállók (The Avengers) néven ismert szupercsapat alapító tagjaként Thor igazán jó társaságba került a Marvel Comics hősei között: Vasemberhez, a Fantasztikus Négyeshez, az X-Men csapatához és Pókemberhez csatlakozott.

„Stan Lee egyszer elmesélte, hogy miután Jack Kirbyvel megalkották ezeket a hősöket, az jutott eszükbe: most jöjjön egy isten, akit letaszítunk a mennyből! – emlékszik vissza a kezdetekre Kevin Feige, a Marvel Studios elnöke, aki egyben a Thor producere is. – Az a briliáns ötletük támadt, hogy a skandináv mitológiát veszik elő. Egy csomóan ismerik a görög meg a római legendákat, de az északi népek ősi regéi szinte mindenkinek kimaradtak. Ezek a történetek igazán méltók arra, hogy a Marvel-képregényekbe kerüljenek: a hősök roppant esendők, miközben gigászi erők szunnyadnak bennük – vihart idéznek elő, hegyeket hasítanak ketté, villámokkal csapkodnak. Esetünkben klasszikus családi probléma áll előttünk: két fivér, Thor és Loki vetélkedése. Ugyanolyan szembenállás ez, ami bármelyikünkkel vagy akármelyik Marvel-hőssel is megeshet. Ezért szeretjük annyira ezeket a karaktereket. Már jó sok földi Marvel-hős történetét filmre vittük, de nem véletlenül beszélünk Marvel-univerzumról: a Thorral most kozmikus szintre érkeztünk.”

 

 

A Thorra a film rendezője, Kenneth Barangh is felfigyelt a hatvanas években, belfasti kamasz fiúként. „Észak-Írországban szinte mindig esett, és a dolgok valahogy szürkésnek tűntek – meséli Branagh. – A Marvel Comics képregények rikító borítói egy kis színt vittek az életembe, és a Thor a lista élén állt. Magával ragadott, hogy valamilyen nagyon ősi történetet mesélt el, meg hogy a szövegbuborékok betűtípusa a rovásírásra hasonlít, és hogy a főhős hihetetlenül erős. Az is lenyűgözött, hogy senkit nem kér olyasvalamire, amit maga ne tudna elvégezni. Ugyanakkor olyan hajmeresztő dolgokat csinál, amit az ember nem is feltételezne róla.”

Thor makacssága és hirtelen haragja nem teszi őt alkalmassá arra, hogy örökölje ősz atyjától Ashgar trónját. Csatában vitéz és legyőzhetetlen, de dührohamai és átgondolatlan döntései miatt nem lenne belőle olyan király, aki józanul, megfontoltan vezeti népét.

„A skandináv mitológián alapuló képregény sikerének titka, hogy hegyek omlanak és tengerek áradnak, de az egészet az emberi tényező tartja össze” – folytatja Branagh, aki tud egy-két dolgot az ősi regékről és a királyi családok ármányairól, hiszen Shakespeare-művek színpadra és filmre álmodásával szerzett magának világhírnevet színészként és rendezőként.

„Amikor a karakterek úgy reagálnak bizonyos kihívásokra, ahogy bárki más, amikor vészhelyzetben nehezen találják a kiutat, és ugyanolyan apró-cseprő gondjaik vannak, mint nekünk, azonnal szerethetővé válnak, és át tudjuk élni, mit éreznek – veszi át a szót Feige producer. – Így aztán édesmindegy, hogy milliárdos fegyvergyárosról van szó, vagy Odin isten fiáról, ha olyan gondjaik és hibáik vannak, mint bárkinek, és ezért közénk tartoznak. Lehet, hogy valakinek ismerősen cseng Thor, Odin és Loki neve, de azt eddig biztosan nem sejtette, hogy ők is eleven, érző lények.”

Feige meggyőzően meg tudja indokolni, miért Kenneth Branagh-ra esett a választás, amikor rendezőt keresett a produkció. „Amint azt nálam élesebb elmék már kifejtették, a képregények modern korunk mítoszainak szerepét töltik be, Ken Branagh pedig úgy tudja megragadni ezek lényegét, mint senki más. A lelke mélyén született mesélő, és nekünk pont ilyen alkotóra volt szükségünk. A régmúlt időkben a Thorhoz hasonló történeteket a tűz mellett mesélték – és tulajdonképpen ma is ilyen időket élünk, csak éppen a tüzet felváltotta a vetítőgép fénye a moziban.”

Talán szükségtelen hangsúlyozni, hogy a film készítése során a klasszikus képregény volt az elsődleges ihletforrás, de amint a munka előrehaladt, más művek hatása is beszűrődött. Az előkészületek alatt, illetve később, amikor a színészek már életet leheltek a karakterekbe, a stábtagok a vikingekről és a skandinávokról szóló tanulmányköteteket forgattak, illetve szépirodalmi műveket olvastak (ezek egyike Hermann Hesse Sziddhártája volt). Chris Hemsworth, a hatalmas termetű ausztrál színész, aki Thort alakítja, így emlékszik vissza: „Az egész olyan volt, mint egy egyetemi szeminárium. Könyveket nyomtak a kezembe olyan emberekről, akik rátalálnak önmagukra, és megértik, milyen tulajdonságok kellenek ahhoz, hogy be tudjanak illeszkedni az adott körülményeknek megfelelően. Ken tudta, ezeken át kell rágnom magamat, ha meg akarom érteni, milyen történetet fogunk elmesélni.”

„Thor szinte sebezhetetlen – veszi át a szót Ashley Edward Miller forgatókönyvíró. – Természetfeletti ereje van, repülni is tud, és pörölyével irányítani képes a viharokat. Királyfiként és aranyifjúként senki nem mondott neki nemet, mindig azt tehette, amit csak akart. Aztán azon a ponton, ahol más történetek hőseit megcsípi egy pók vagy eltalálja egy gammasugár, hirtelen elveszti különleges képességeit. Ráadásul fura helyre száműzik. A királyfiból koldus lesz – vagyis egy közülünk.”

Tehát száműzött királyfink a új-mexikói sivatagban kutyagol, éppen ott, ahol egy bizonyos kutató, Jane Foster megmagyarázhatatlan égi jelenségek titkáról szeretné lerántani a leplet. „Jane a munkája megszállottja – magyarázza Natalie Portman, aki az elvarázsolt tudóst alakítja. – Kicsit át is tévedt már az asztrofizikán túli területekre, mert olyan dolgokban hisz, amiket a kollégái őrültségnek tartanak. Thor megérkezése azonban megerősíti abban, hogy valószínűleg igaza van.”

„Jane először a kutatásához tartozó alanyként tekint Thorra – folytatja a színésznő. – Kutatócsapata mellett a száműzött isten az egyetlen szemtanú, aki látta az Új-Mexikó feletti rendkívüli jelenségeket, tehát szüksége van rá a munkájához. Lassan azonban kezdi megkedvelni ezt a különös idegent, vagyis, miként a legtöbb kutatóval előfordul munkája tárgyával, egyre kevésbé tud objektív maradni irányában.”

Akárcsak a karaktere, aki lassan megszokja a különös helyzetet, amelybe csöppent, Hemsworth is azokat a bensőséges jeleneket kedvelte a forgatáson, amelyekben a bukott királyfi átalakulása tetten érhető. „A Thor tele van látványos összecsapásokkal meg hatalmas robbanásokkal, de a kedvenceim azok a jelenetek, amelyekben Thor és Jane csak úgy beszélget, mint két normális ember. Ezek a felvételek Új-Mexikóban készültek, ahol a káprázatosan kéklő hegyek adták a hátteret. Itt mutatkozott meg, miért volt érdemes elolvasni azt a sok könyvet a mítoszokról meg a karakterek fejlődéséről. Az pedig, hogy Natalie-vel dolgozhattam, maga volt a valósággá vált álom.”

Az sajnos nincs Thor ínyére, hogy egy robbanás keretében érkezik a Földre, hogy rögtön elüsse Jane szolgálati terepjárója. De a tény, hogy az emberek között él – amit el sem tudott volna képzelni fényűző asgardi palotájában lebzselve –, igencsak tetszik neki. Persze senki nem sejti, valójában kicsoda ő, még Jane és csapata is valamilyen fura sivatagi nomádnak gondolja.

 

 

„Thor Jane Foster révén tanulja meg, milyen sokra képesek az emberek – mondja Zack Stenz forgatókönyvíró. – Ez az emberi természet egyik legvonzóbb tulajdonsága. Amikor sarokba vagyunk szorítva, és látszólag minden remény elveszett, felül tudunk kerekedni önmagunkon, és rádöbbenünk, ki vagyunk valójában. Ezt az utat járja be Thor is. Kis híján feladja, mert már nem a régi önmaga, de aztán felfedezi, hogy mivé válhat.”

 

„Chris Hemsworth már megjelenésében is tökéletes szuperhős – magyarázza Stan Lee executive producer, aki egyben az eredeti képregény megalkotója. – Maszkban és jelmezben aztán végképp olyan, mint egy isten. Azt sugározza, elég bölcs és erős ahhoz, hogy a világ terhét a vállára vegye.”

„Chris tényleg különleges – tesz hozzá Andy Armstrong kaszkadőrkoordinátor. – Minden nő vonzónak találja, ami ritka eset, ugyanakkor a férfiaknak is rokonszenves. Amikor elkezdtünk dolgozni, kiderült, sokkal durvábbra vehetem a harci jeleneteket, mert kemény és belemenős, mint amilyen mondjuk az ötvenes nagy sztárja, Robert Mitchum volt.”

A képregény folyam ötven éve alatt az ikonikus hős több alakban is testet öltött. „Több izmot rajzoltak neki, mint amennyi egy emberre ráfér – mondja Kevin Feige producer. – De mi már az elején tudtuk, hogy nem testépítőre vagy pankrátorra akarjuk bízni a szerepet. Olyan színészt kerestünk, akire a legjobban illik a karakter, és az sem számított, ismert-e vagy sem, mert Thor önmagában márkanév. Tucatjával hallgattuk meg a színészeket, éles próbát néggyel-öttel csináltunk. A végére biztosak voltunk benne, hogy Chris az emberünk. Karizmatikus, van humora, hitelesen hangzik a szájából Thor beszéde. Felkelti a néző érdeklődését, és ettől lesz egy mozihős nézhető.”

A méret is lényeges volt. „Vannak olyan karakterek – Volstagg és a Fagyóriások –, akik magasabbak Thornál, de egyébként ő a legnagyobb termetű, és Chris ennek az elvárásnak is megfelelt.”

„Hosszú időn át kerestük a megfelelő színészt, amíg nem éreztük a csontjainkban, hogy megvan az igazi – emlékszik vissza Kenneth Branagh. – Chris impozáns megjelenésű, amihez kellő színészi intelligencia párosul.”

Thor öccse, Loki szerepére Tom Hiddlestont választották ki. Branagh jól tudta, milyen teljesítményt várhat el a színésztől, mert játszott vele színpadon, egy rádiójátékban, valamint a Wallander című tévésorozatban is. „Rettentően sokoldalú tehetségre volt szükségünk, aki nem retten meg attól a feladattól, hogy el kell játszania Loki számos személyiségét. Tom ráadásul tökéletesen passzol Chrishez. Mindketten szálfatermetűek, elhisszük róluk, hogy testvérek, és ellentétes tulajdonságaik jól kiegészítik egymást.”

Amint Thor a Földre pottyan, egyenesen Jane Foster útjába kerül, akinek szépsége vetekszik okosságával. „Jane az eredeti képregényben ápolónő volt, mi azonban orvost csináltunk belőle, aki tanulmányai során jobban beleássa magát az asztrofizikába, mint az anatómiába – magyarázza Feige. – Azt akartuk, hogy Jane nagyon szép legyen, elvégre mégiscsak egy szuperhős barátnője, ugyanakkor roppant intelligens és erős akaratú nőre volt szükségünk. Ahogy a szereplőválogatás előtt összeraktuk, milyen karakterű színésznőt szeretnénk, kiderült, hogy a Natalie Portman minőségre gondolunk. Aztán a lázas agyalás közben az egyik zseni kibökte: hát kérdezzük meg Natalie-t!

 

 

Mint kiderült, a színésznő több szempontból is örült a felkérésnek. Egyrészt régi rajongója a Marvel képregényeinek, de ennél is fontosabb, hogy már nagyon szeretett volna együtt dolgozni Kenneth Branagh-val. A forgatás előtt többször is találkozott a rendezővel, és alaposan megtárgyalták, hogy Jane nem amolyan megmentendő hölgyemény lesz, akit a vonat elől kell elrántani, hanem a cselekmény kulcsfigurája, mivel miatta kezd átalakulni Thor jelleme.

Portman azt a célt tűzte ki maga elé, hogy hajszálfinoman építi fel karakterét, miközben körülötte minden robban és potyog. „A tény, hogy Ken rendezte ezt a filmet, különleges vállalkozássá teszi – magyarázza a színésznő. – Dolgoztam már hasonlóan nagyszabású produkciókban, de most éreztem először, hogy a rendezőnek a színészi játék a legfontosabb. Menet közben derült ki számomra, hogy a kimunkált alakítások teszik igazán szórakoztatóvá ezt a látványos filmet.”

Jane mentorát, dr. Erik Selviget az a Stellan Skarsgård alakítja, akivel Portman már játszott együtt Milos Forman Goya szellemei (Goya’s Ghosts) című filmjében. „Nem valami nagy szerep, de több okból is örültem, hogy elvállalhattam – mondja a színész. – Az egyik vonzó tényező az volt, hogy Ken a rendező, a másik pedig, hogy Natalie-vel játszottam, akibe a Goya-film óta bele vagyok zúgva úgy szakmailag, mint emberileg.”

 

 

CHRIS HEMSWORTH (Thor) villámgyorsan Hollywood egyik legkeresettebb sztárja lett. Az ausztrál színész első amerikai filmje a Star Trek volt, amelyben George Kirk kapitányt alakította.

Hamarosan a Vörös hajnalban (Red Dawn) lesz látható, amely a Patrick Swayze által sikerre 1984-es produkció remake-je, illetve a The Cabin in the Woods című horrorban szerepel majd.

Hemsworth hazájában a rendkívül népszerű Otthonunk (Home and Away) című tévésorozatban szerzett magának hírnevet, 2005-ben alakításáért elnyerte a legnépszerűbb új tévésztárnak járó díjat. 

NATALIE PORTMAN (Jane Foster) Oscar®-t kapott Darren Aronovsky Fekete hattyú (Black Swan) című filmjében nyújtott alakításáért. Ugyanezzel a filmmel az Arany Glóbuszt, a BAFTA-t, valamint a színészkamara és a kritikusok díját is elnyerte.

Legközelebb a Király! (Your Highness) című vígjátékban lesz látható, amelyet 2011. július 7-én mutatnak be Magyarországon.

A színésznő Luc Besson Leon, a profi (The Professional) című filmjében debütált 1994-ben. Arany Glóbuszt nyert és Oscar®-ra jelölték Mike Nichols Közelebebb (Closer) című filmjében nyújtott alakításáért.

Portman több mint 25 mozifilmben szerepelt, a fontosabbak: Szemtől szemben (Heat), Gyönyörű lányok (Beautiful Girls), A varázsige: I Love You (Everyone Says I Love You), Támad a Mars! (Mars Attacks!), Mindenütt jó (Anywere But Here), Ahol a szív lakik (Where the Heart Is), Hideghegy (Cold Mountain), A régi környék (Garden State), Free Zone, Párizs, szeretlek (Paris, je t’aime), My Blueberry Nights – A távolság íze, Mr. Magorium meseboltja (Mr. Magorium’s Wonder Emporium), New York, I Love You, Goya kísértetei (Goya’s Ghosts), A másik Boleyn lány (The Other Boleyns Girl), Testvérek (Brothers).

A színésznő egyik főszereplője volt az eredeti Csillagok háborúja-trilógia előzményeit elmesélő újabb három filmnek: Baljós árnyak (Star Wars: Episode I – The Phantom Menace), A klónok támadása (Star Wars: Episode II – Attack of the Clones) és A sith-ek bosszúja (Star Wars: Episode III – Revenge of the Sith).

Portman nem csak sikeres színésznő, de tehetséges író, rendező és producer is. Egyik munkája az Eve, amelyben egy fiatal nő végül a nagymamája pasijával randizik. Szintén ő írt és rendezett egy szkeccset a New York, I Love You című összeállítás számára, apa és lánya egy napját meséli el a Central Parkban. Executive producere és főszereplője volt a Love and Other Impossible Pursuits című filmnek, amelyben egy nő úgy próbálja kiheverni házassága kudarcát, hogy a mostohafiával kezd viszonyt.

Portman ma már saját producercége, a Handsomecharlie Films élén foglalkozik projektek kidolgozásával. Annette Savitch producertársával különféle műfajú, érzékeny és intelligens filmeket, valamint nőközpontú vígjátékokat keresnek.

A Harvardon diplomázott pszichológiából, a jeruzsálemi Héber Egyetemen pedig arabul és héberül tanult, illetve az erőszak antropológiájával és Izrael történelmével ismerkedett.

 

 

SIR ANTHONY HOPKINS (Sir John Talbot) elnyerte a legjobb színésznek járó Oscar®-t A bátrányok hallgatnak (The Silence of the Lambs) dr. Lecterének megformálásért, s még háromszor jelölték ugyanerre a díjra: Amistad, Napok romjai (Remains of the Day), Nixon.
1993-ban II. Erzsébet királynő lovaggá ütötte. A walesi születésű Hopkins a Királyi Színiakadémián végzett ezüst fokozattal. Filmes pályáját Az oroszlán télen (The Lion in Winter) Oroszlánszívű Richárdjaként kezdte, amiért a Brit Filmakadémia díjára jelölték. Ezután olyan filmekkel folytatta, mint a Pénzt vagy életet! (Juggernaut), A híd túl messze van (A Bridge Too Far), A mágus – Rémisztő love story (Magic), Az elefántember (The Elephant Man), Bounty, Egy ház Londonban (84 Charing Cross Road).
Az utóbbi években Hopkins olyan filmekben nyújtott remek alakításokat, mint a Túlélni Picassót (Surviving Picasso), a Szenvedélyek viharában (Legends of the Fall), az Árnyékország (Shadowlands), a Szellem a házban (Howard’s End), A vadon foglyai (The Edge), a Zorro álarca (The Mask of Zorro) és a Ha eljön Joe Black (Meet Joe Black). 1995-ben rendezőként is debütált az August című filmmel, melyben szerepelt is.
További filmjei: Ösztön (Instinct), Mission Impossible II., Törés (Fracture), Bizonyítás (Proof), Szégyenfolt (The Human Stain), A király összes embere (All the King’s Men).
Ami tévés munkáit illeti, Hopkins kétszer kapott Emmy-díjat: egyszer a The Lindbergh Kidnaping Case-ért, és egyszer Adolf Hitler megformálásáért A bunkerben. Számos színházi produkciója közt van például az Equus, a Lear király és az Antonius és Kleopátra.

 

STELLAN SKARSGÅRD (dr. Eric Selvig) hazájában, Svédországban az egyik legnépszerűbb színpadi és filmszínész. A stockholmi Királyi Drámaszínházban játszott 16 évig olyan rendezők irányításával, mint Alf Sjöberg és Ingmar Bergman. Nemzetközi hírnevet akkor szerzett magának, amikor a Den enfaldige mördaren című film főszereplőjeként 1982-ben a berlini fesztiválon elnyerte a legjobb színésznek járó díjat. Svédországban több mint 30 film stáblistáján látható a neve.

A fontosabb nem svéd produkciók, amelyekben játszott: A lét elviselhetetlen könnyűsége (The Unbearable Lightness of Being), Vadászat a Vörös Októberre (The Hunt for Red October), Az ökör (Oxen), Hullámtörés (Breaking the Waves – nagydíj az 1996-os cannes-i fesztiválon), Angyalok és démonok (Angels and Demons), Mamma mia!, Good Will Hunting, valamint A Karib-tenger kalózai széria második és harmadik része.  

 

 

KENNETH BRANAGH (rendező) világhírű színművész, színházi rendező, Oscar®-jelölt filmszínész és filmrendező. Első filmje az 1989-es V. Henrik (Henry V), amelyért a legjobb színész és a legjobb rendező kategóriákban jelölték Oscar®-ra.
Későbbi filmjei: Meghalsz újra (Dead Again), Szilveszteri durranások (Peter’s Friends; Peter Sellers-díj), Sok hűhó semmiért (Much Ado About Nothing), Hattyúdal (Swan Song; Oscar®-jelölés), Frankenstein (Mary Shelley’s Frankenstein), Hamlet, vagy amit akartok (In the Bleak Midwinter; a Velencei Filmfesztivál Arany Osella díja), Hamlet (Hamlet; négy Oscar®-jelölés), Lóvátett lovagok (Love’s Labour’s Lost).
Jelentős tévés alakításai: Shackleton (Shackleton), Az összeesküvés (Conspiracy; Emmy-díj, Arany Glóbusz-jelölés), Warm Springs (Emmy-, Arany Glóbusz- és SAG-jelölés).

 

 

KEVIN FEIGE (producer) kulcsszerepet játszott abban, hogy a Marvel legnépszerűbb képregényeinek hősei a filmvásznon is megjelenjenek, az ő nevéhez fűződik például a Pókember– (Spider Man) és az X-Men-trilógia létrehozása.

Legutóbbi sikeres vállalkozása a Vasember 2 (Iron Man 2) volt, amely több mint 620 millió dollárt hozott a világ mozipénztáraiban.

Feige 2000-ben csatlakozott a Marvelhez, azóta a cég valamennyi fontos filmjének létrehozásában részt vett executive producerként vagy producerként. A teljesség igénye nélkül: A Fantasztikus Négyes és folytatása (Fantastic Four; 4: The Rise of the Silver Surfer), Hulk, Elektra, A megtorló (The Punisher), Daredevil – A fenegyerek.