Tom Hanks, Matt Damon, Jude Law, Bruce Willis, Angelina Jolie és Pénelopé Cruz: csak pár név az A listás filmsztárok azon csoportjából, akik az elmúlt években Magyarországon forgattak.
Ez az illusztris társaság hamarosan kiegészül Keira Knightley-val, Harrison Forddal és Ryan Goslinggal.
Az, hogy három filmstúdiót felhasználva Ridley Scott 200 millió dolláros szuperprodukciót forgat Magyarországon, az mindent elárul – magyarázza kérdésünkre Gyertyánfy Miklós, a Korda Stúdió társügyvezetője.
A szóban forgó film nem más, mint Ridley Scott kultikus sci-fije, a Szárnyas fejvadász (Blade Runner) várva várt második része, melyet 2016 nyarán készül Budapesten forgatni Harrison Forddal és Ryan Goslinggal a főszerepben.
A világhírű angol rendező nem először dolgozik nálunk, 2014-ben itt forgatta az óriási sikert arató Mentőexpedíciót (The Martian) Matt Damonnel. Visszatérése egyértelmű bizonyíték arra, hogy akkor meg volt elégedve a körülményekkel. De mi vonzhatta ide első alkalommal? Az egyre jobb hírű magyar filmstúdiók vagy inkább a filmtámogatási struktúra? Gyertyánfy Miklós szerint a válasz is-is, ám figyelembe kell venni, hogy minden eset egyedi.
A megfelelő partner
– A filmes világ globális szemmel nézve is viszonylag kompakt, ezért szerencsénkre gyorsan terjednek a hírek. Magyarország mára felkerült a világ filmgyártási térképére: egy-egy nagy produkció tervezésekor, úgy tudjuk, egyre gyakrabban merül fel a külföldi forgatási helyszín, ezen belül a Magyarországon való gyártás lehetősége.
Számít a jól strukturált, kiszámíthatóan működő 25 százalékos filmtámogatás (ami azt jelenti, hogy a Magyarországon elköltött pénz 25 százalékát adókedvezményként visszakapják a produkciók – S. K.), emellett értelemszerűen jelentősen alacsonyabbak a magyarországi gyártási költségek, mint az USA-ban vagy az Egyesült Királyságban, például a több száz fős stáb és a statiszták fizetése, vagy a díszletépítés költségei.
Magyarország filmes infrastruktúrája, világszínvonalú stúdiókomplexumai, felkészült szakembergárdája, és nem utolsósorban Budapest, illetve az ország érdekes, egyedi forgatási helyszínei is sokat nyomnak a latban. Fővárosunk kissé eklektikus megjelenése nagyon vonzó a filmesek számára: forgattak már itt Párizsban, Berlinben, Moszkvában játszódó filmes jeleneteket is.
A fellendülés kezdete 2007-re tehető, az akkor megnyílt etyeki Korda Stúdió mint az első nagy filmstúdió-komplexum jócskán emelte országunk ázsióját a nemzetközi filmiparban. Egyre nagyobb produkciók érkeztek: az áttörést a Jeremy Irons főszereplésével készült Borgiák sorozat (2011), valamint a Die Hard ötödik részének 2012-es forgatása hozta meg. Azóta évről évre egyre jelentősebb produkciókat hoznak ide a készítők, évente már három-négy nagy film is forog a különböző helyszíneken és stúdiókban.
Például az idén januárban még folyt a Ron Howard rendezte Inferno utóforgatása az Origo Film Group XV. kerületi stúdióiban Tom Hanksszel, közben a Kordában az amerikai NBC csatorna Emerald City című sorozata kapott helyett (az Óz, a nagy varázsló mese adaptációja). Belvárosi helyszíneken veszik fel májusban a francia írónő, Colette életéről készülő film jeleneteit Keira Knightley-val, aztán júliusban érkezik Ridley Scott.
Az utóbbi évek filmes sikerei miatt is nagyobb figyelmet kap Magyarország, különösen most, a Saul fia Golden Globe és Oscar-díja után, bár a Magyar Nemzeti Filmalap szerint ez a választásban nem játszik döntő szerepet, sokkal inkább a korábban említett szempontok számítanak.
– Lehet, hogy a projekt egyik producere vagy rendezője már dolgozott nálunk, lehet, hogy jókat hallott Magyarországról más kollégától, vagy csak új megoldásokat keresnek. Ha elkezdik a magyarországi forgatás lehetőségeit vizsgálni, akkor először megkeresik a számukra megfelelő partnert, sok esetben egy magyar gyártócéget (Pioneer Pictures, Laokoon Film, Stern Studio, Origo Film Group – S. K.), amely a helyi viszonyokban navigálni tudja őket, segít előkészíteni a filmforgatást.
Ezzel a partnerrel nézik meg a helyszíneket, készítik el a költségvetést, toborozzák össze a stábot, írják a gyártási terveket, és így tovább, amíg el nem érkezik az első forgatási nap. Addigra a munka fele gyakorlatilag majdnem lezajlott – foglalja össze a kiválasztási folyamat menetét Gyertyánfy Miklós.
A fenti Ridley Scott-film, a Mentőexpedíció esetében a döntő szempont a műterem mérete volt, hiszen a látványfelelős csapatnak a stúdióba kellett varázsolnia szomszédos bolygónkat, a Marsot. Erről így nyilatkozott Arthur Max látványtervező az amerikai filmes szaklap, a Variety riporterének.
– A Marson játszódó összes külső felvételt a budapesti Korda Stúdió műtermében forgattuk. Jelenleg ott található a világ egyik legnagyobb műterme, nagyobb a londoni Pinewood stúdióénál, ugyanolyan széles, ám jó hét méterrel magasabb, így elég helyünk volt, hogy megépítsük az óriási marsi tájat, valódi sebességgel mozgassuk a Mars-járónkat, körbevigyük, mindezt a világon egyedülálló, óriási, négy falra felrakott green screenünk előtt (a speciális effektusok létrehozásához használt zöld vászon – S. K.).
Színésszel tilos beszélni!
Ilyen esetekben az itthon forgó külföldi produkció stábjának nagyjából 80 százaléka magyar szakemberekből áll, a gyártásvezetőtől lefelé mindenképpen, de vannak kivételek, amikor a rendezőnek nincs saját embere a fő kreatív produkciók valamelyikére. Így kapta meg például Rajk László a Mentőexpedíció díszlettervezői feladatát, amiért később az amerikai látványtervezők Oscar-díját (Art Directors Guild Award) is átvehette, illetve így lett Horváth Zoltán a film berendezője, aki nem először dolgozott komoly nemzetközi produkcióban.
– A Mentőexpedíció csapatába egy korábbi munkám által kerültem be, egy angol berendező ajánlott. A felkérés a forgatás előtt négy hónappal jött, a gyártásvezető hívott. Berendezőként biztosítanom kellett a film igényeinek megfelelően az összes tárgyat, bútort, növényt, állatot, járműveket, mindent, ami mozgatható látványelem. A berendező tulajdonképpen „belakja” a teret, életet visz bele. Ez igazán különleges feladat akkor, amikor egy űrbázis és űrhajók belső arculatát kell megcsinálnunk, aprólékos műszaki rajzok, tervek alapján. Nehéz volt, szokatlan, tetemes mennyiségű tárgyat kellett megcsináltatnunk a műhelyeinkben – mesél az űrbéli táj megalkotásának körülményeiről Horváth.
A magyar berendező tapasztalatai szerint óriási különbség van a külföldi és magyar forgatások között.
– A forgatás ideje ugyanaz, viszont a tempó egész más. A külföldi produkciók stresszesebbek, hosszabb időben több kritériumnak kell megfelelni. A hierarchia jóval érzékelhetőbb, a külföldi partner minden igényét maximális odaadással, precizitással és jókedvvel – ez nagyon fontos – kell teljesíteni.
A szigorúság nemcsak a forgatáson jelentkezik: napjainkban mindenki cáfolja azt a rajongók fejében könnyen kialakuló tévképzetet, hogy a stábtagok, statiszták vagy kaszkadőrök a forgatási szünetekben biztos együtt „buliznak” kedvenc színészükkel, színésznőjükkel.
– A szerződésben is ugyanolyan szigorú feltételeket rögzítenek, mint amilyenek az elvárásaik. A titoktartási szabályok mellett ki van kötve, hogy a színészeket tilos megszólítani, odamenni hozzájuk, fotózni őket vagy a díszletet. Persze vannak, akik nyitottabbak, leülnek közénk beszélgetni – meséli Talpassy Dorottya kaszkadőr, aki egy szintén Etyeken készült amerikai televíziós sorozatban működött közre. A nemzetközi és magyar produkciók forgatása közt a legnagyobb különbséget ő az alkalmazkodóképességben látja.
– Keményen betartatják a határidőket, de a nagyobb költségvetés azt is lehetővé teszi, hogy rugalmasabbak legyenek. Ha a kaszkadőr koordinátor jelzi a rendezőnek, hogy nem biztonságos az akció, amelyet látni szeretne, könnyebben belemegy, hogy máshogy oldjuk meg, időt ad a kipróbálásra. Nem jelent nekik gondot harminc-negyven embert visszahívni másnapra, ha az éppen forgó jelenet közepén elkezd havazni. Mindent kétszeresen bebiztosítanak. Egy magasban zajló akciójelenet forgatására februárban került sor, de már hónapokkal hamarabb elkezdhettünk készülni rá, többször is felvettük.
A nemzetközi produkciók hazai forgatása nemcsak a magyar közreműködőknek éri meg – hiszen megbecsülést és értékes referenciát hoz –, hanem az államnak is. A Magyar Nemzeti Filmalap adatai alapján 2014-ben a magyar és nemzetközi filmek gyártására hazánkban elköltött összeg meghaladta az 56 milliárd (ebből a Mentőexpedíció részesedése 11,8 milliárd), tavaly pedig a 72 milliárd forintot. Magyarországon a filmgyártásra fordított költések 2010 és 2014 között elérték a GDP 0,15 százalékát, ami kétszerese az európai átlagnak! Ezzel az első helyen állunk Európában, vagyis a filmipar hazánkban járul hozzá a legnagyobb mértékben a gazdasági növekedéshez.
Akiket lasszóval fognak
A fellendülés azt is jelenti, hogy a filmes szakembereink szakmai kapacitása teljes mértékben le van kötve, s miután az utánpótlás nevelése nem volt megfelelő, nem fedi a piaci igényeket, hiányszakmák jöttek létre a filmiparban.
– Amikor egyszerre fut két-három nagyobb külföldi produkció, amelyek 300-500 embert is igényelhetnek, mellettük magyar filmek, sorozatok és reklámok is készülnek, akkor általában mi kerülünk nehéz helyzetbe. Előfordul, hogy külföldről kell szakembert hívniuk – mondja Zákonyi S. Tamás, a Mafilm főigazgatója.
A legkeresettebb szakmák közé tartozik a gyártásvezető és a scripter (naplóvezető), a rendezőasszisztens, a segédoperatőr, a fővilágosító, de sminkasszisztensekből, háttérfestőkből, storyboard-rajzolókból/írókból és utómunka-koordinátorokból sincs elég. Az egyre tarthatatlanabb helyzet megmentésére 2016 őszén a filmalap filmipari képzési programot tervez indítani.
– Ennek keretében törvény szabályozná a mozgóképszakmai képzési hozzájárulást: minden itthon forgó produkció a hazánkban elköltött költségvetési összeg fél százalékával, maximum 15 millió forint értékben kötelezően hozzájárulna a magyarországi filmes oktatás fejlesztéséhez. A tízmillió forint gyártási költséget el nem érő filmek mentesülnek a hozzájárulási kötelezettség alól. Ebből pályázat útján kaphatnak támogatást a filmes képzést indító oktatási intézmények, elsősorban a hiányszakmákban. Ezzel párhuzamosan a filmalap a gyártó cégekkel együttműködésben gyakornoki programot indít a filmes pályára kívánkozó diákok számára. Ennek alapjául egy központi adatbázis és a pályakezdőknek szóló filmipari szakmákat bemutató online platform fog szolgálni – magyarázza Havas Ágnes, a filmalap igazgatónője.
Ilyen támogatási rendszer bevezetése nem példa nélküli Európában: az angol, az ír és a német filmszakmai képzések hasonló struktúrával működnek, jól látható eredménnyel. Kérdés, mennyire lesz népszerű vagy sikeres a program, de arra minden esély megvan, hogy tovább javítsa a magyar filmipar versenyképességét. Persze meglehet, hogy a kiképzett, hiányterületen dolgozó fiatalok nem itthon fognak elhelyezkedni, hanem inkább Hollywoodba mennek szerencsét próbálni.
Sárdi Krisztina – www.magyaridok.hu
