Újra mozivásznon látható augusztus 25-től a kilencvenes évek egyik legnagyobb hatású és legtöbbet idézett filmje, a Ponyvaregény (Pulp Fiction).
Quentin Tarantino Oscar-díjjal és Arany Pálmával is elismert kultfilmjét Budapesten a Corvin moziban, a Művész moziban és a Toldi moziban, illetve országszerte a megyeszékhelyek többségén vetítik.
A Pannonia Entertainment hazai filmforgalmazó több mint két éve kezdett bele egy különleges vállalkozásba: a filmtörténet nagy klasszikusait, kultikus státuszba emelkedett alkotásait hosszú évek vagy évtizedek után abban a közegben teszi újra elérhetővé a nagyközönség számára, ahová alkotóik is szánták eredetileg, és ahol a film, mint művészeti alkotás a legjobban tud érvényesülni: a mozikban, nagyvásznon. A kultuszfilmek mozikban történő bemutatásának nem titkolt szándéka, hogy növelje a filmrajongók elkötelezettségét a mozi, mint a mozgóképek befogadásához és az ehhez kapcsolódó közösségi élményhez legalkalmasabb közeg iránt. A vetítéssorozat eddigi állomásai során többek között olyan alkotásokat láthattak a nézők, mint az Alien-filmek, a 2001: Űrodüsszeia, a Volt egyszer egy vadnyugat, a Vissza a jövőbe, a Keresztapa, a klasszikus Ben-Hur vagy a Terminátor. A mozibemutató-sorozat következő része egy olyan alkotás, amelynél a „kultfilm” szinte műfaji meghatározássá vált: ezúttal a Freeway Entertainmenttel közös forgalmazásban visszatér a mozikba a Ponyvaregény (Pulp Fiction), Quentin Tarantino Oscar-díjat és Arany Pálmát nyert, az IMDb nemzetközi filmadatbázis örökranglistájának előkelő hetedik helyét elfoglaló filmje, amelyet a kritikusok közül sokan a ’90-es évek legjobb mozijának és a független film mérföldkövének tartanak.
A Ponyvaregény szinte már a megjelenése hónapjában kultstátuszba került, és rendezőjét rövid úton Hollywood élvonalába repítette. Ez egyaránt köszönhető az idősíkok között cikázó, zseniális forgatókönyvnek, a kultikussá vált karaktereknek és persze szállóigévé vált párbeszédeiknek, a közösségi médiában a mai napig felbukkanó „mém”-jeleneteinek, a filmes és a popkulturális utalások garmadájának és a remekül eltalált filmzenének is.
A 22 évvel ezelőtt készült Ponyvaregény az akkor még kevésbé ismert Quentin Tarantino második nagyjátékfilmje volt, a Kutyaszorítóban után. A jó adag fekete humorral, durva káromkodással és erőszakos jelenettel teletűzdelt filmet ironikus módon a „családbarát” Disney által épp akkoriban megvásárolt Miramax stúdió finanszírozta. A nyolcmillió dolláros költségvetés nagy része a színészek gázsijára ment. Ez nem csoda, a mai napig ritka, hogy olyan élvonalbeli színészek szerepeljen együtt egy filmben: mint Uma Thurman, Bruce Willis, Samuel L Jackson és természetesen a pályafutása mélypontjából visszatérő, Vincent Vega szerepéért Oscar-jelölést kapó John Travolta. Még a kisebb epizódszerepeket is olyan nevek alakítják, mint Christopher Walken, Tim Roth vagy Harvey Keitel, és sok más filmjéhez hasonlóan maga Tarantino is feltűnik egy szerepben.
A Ponyvaregény 1994 májusában a cannes-i ősbemutatón lenyűgözte a közönséget, a film elhozta a fesztivál fődíját, az Arany Pálmát. Az amerikai, majd világpremiert követően minden addigi várakozást felülmúlva több mint 200 millió dollár bevételt hozott a Miramax és a Disney konyhájára. A szakma egyértelmű főhajtásaként a Brit Filmakadémia díjkiosztóján, az Arany Glóbuszon és az Oscar-gálán is megkapta a legjobb forgatókönyvért járó díjat, pedig olyan, szintén erős filmekkel volt versenyben, mint a Forrest Gump vagy A remény rabjai. Számos – összesen 54 további – díja mellett, mai napig tartó popkulturális hatása miatt 2013-ban az amerikai filmörökség részévé nyilvánították.
A Los Angeles-i alvilági figurák közt játszódó sztorit a hajdani videotékás, filmrajongó Tarantino Roger Averyvel közösen írta. A forgatókönyv különlegessége, hogy számtalan, filmklasszikusokból átvett jellegzetes műfaji sajátosságot, tipikus karaktert, szituációt és jelenetsort olvaszt össze látszólag különálló történetekre osztott, mégis a film végére egységes egésszé összeálló egyveleggé. Mint Tarantino filmjeiben általában, a szereplők itt is a legritkább esetben uralják a sorsukat, a sztori szálait összekötő váratlan fordulatok egyenes következményeként a film az elejétől a végéig egy hipnotizőr hatékonyságával ejti rabul a figyelmet.
A film digitálisan felújított változatát augusztus 25-től vetítik országszerte a mozik, mindössze néhány hétig. A premierhéten Budapesten kizárólag a Corvin moziban lesz műsoron, majd szeptemberben a Művész mozi és a Toldi mozi és csatlakozik a vetítéssorozathoz. Vidéken a megyeszékhelyek többségén, többek között Szegeden, Szolnokon, Pécsett, Debrecenben, Miskolcon, Szombathelyen és Székesfehérváron is vetítik. A filmet a legtöbb moziban az eredeti 1995-ös magyar szinkronnal vetítik, de néhány moziban a feliratos verziót is műsorra tűzik.
