Philip K. Dick által teremtett univerzumok mindig szürreálisak. Ahogy az a világ is kellően furcsa, melyet valóságként fogadunk el. Egy alkalommal Sri Mahaprabhujihoz, az indiai szenthez odament egy ember és azt mondta: Uram, én nem hiszek Istenben.
Mahaprabhuji végtelen szeretettel rámosolygott és azt mondta: Fiam. Az elefánt nem hisz Istenben, ahogy a tigris és az egér sem. Egyedül az ember képes arra, hogy higgyen Istenben. Tehát te, most bemutatkoztál…
Isten… Az oly sok néven nevezett Teremtő… Hit, odaadás, gondolkodás kérdése, hogyan is nevezzük Őt… A filmbéli ügynökök, a Sors ügynökei nemes egyszerűséggel Elnöknek hívták azt, aki a Tervet írta…
S felmerül a kérdés: Valóban valamiféle tervvel jöttünk a világra, vagy csak puszta véletlen, hogy itt vagyunk? Lassan hét milliárdan? Létezhet valamiféle terv, hogy mit is tegyünk e világban, vagy csak elegendő, ha az ösztöneink hajtanak? Súlyos kérdések és vajon vannak-e válaszok?
A történet szerint Sri MahaprabhuJi így folytatta: Enni, inni, aludni és utódokat nemzeni az állatok is tudnak. Ha csak ennyire vagy képes, ettől még nem vagy ember.
Talán erről szól az élethosszig tartó utazásunk: felfedezni, miben is különbözhetünk az állatoktól…
A filmbéli pár felülírta a Tervet és minden akadály ellenére egymásra találtak és egymást választották. A szabad akarat döntését az eleve elrendelés hatalma fölött… Mert a szerelem hegyeket képes megmozgatni… Főleg, ha szeretetté nemesül…
Nawesh
Szerző a Flag Polgári Műhely tagja