Rajongunk a filmekért, rajongunk a moziért, így nem volt kérdés, hogy ezen a rendezvényen is ott leszünk. Köszönjük a Palace-nak, hogy idén, április 23-án engedte, hogy szórakozzunk kicsit. Ha elolvassátok a cikkünket, megtudhatjátok, hogy milyen élményekkel is gazdagodtunk.
Hetekkel ezelőtt, társaságunkban mostanában megszokott módon, egy tweetvite hirdette, hogy komoly rendezvény közeleg, és ennek megfelelően, bár a többség inkább sorozat-junkie, itt is nagy létszámban képviseltette magát. A tervezés szépen lassan valóság lett, és 17 óra 30 körül befutottunk a Westend legfelső szintjére, ahol már eleve hatalmas tömeg állt. „Biztos az Avatar-ra várnak” gondoltuk, de tévednünk kellett. Jó magyar szokásnak megfelelően egyébként, a közel egy órán keresztül növekvő sor, a végén köddé vált, és a tömeg onnan próbált bejutni, ahonnan csak érte. Meglepetésünkre, bár a mozgólépcsőnél álltunk, nagyon gyorsan bejutottunk, és az első filmünkre is kaptunk helyet. A Brooklyn mélyén (Brooklyn’s Finest) lett az első befutó. A héten volt a premier, teljesen új film, ráadásul ismert szereplőkkel. A filmről később nyilatkozom, itt csak annyit, hogy Richard Gere nem kap meg minden kurvát, amúgy meg ha rövidebbre vágják, még jó is lehetett volna.
A film helyett, írjunk inkább a körülményekről. Az első tapasztalatok alapján, aki be akart jutni valahova, bejutott. Hogy nem ült a barátja/ismerőse mellett? Ennyi baj legyen, bent volt, nézhette a filmet. Viszont, és ez ismét „szép magyar” szokás, a fiatalság, értem a 14-18 éves korosztályt, jelentős erőkkel képviseltette magát, ami nem lenne baj, csak nagyon jól tudjuk, hogy ha nem kötik le magukat, hajlamosak sok hülyeséget hangosan összehadarni. Ami cseppet idegesítő, de még átnézünk felette. Nem azért jött moziba, hogy filmet nézzen, hanem azért, hogy a látott Eclipse előzetesen még 30 percet csámcsogjon (aki nem inge, tudjátok).
Az első filmről való kijutást meglepően korrekten oldották meg, ez egyébként egész éjszakára igaz volt. Nem volt probléma, gyorsan az előtérbe juthatott az ember. Viszont szűk 10 perc alatt, két kellemetlen élményben is volt részem. Egyrészt az ott dolgozó palace-os hölgy, lehülyézte azokat akik a sorban álltak odakint (legalább ne mondja ki hangosan, csak gondolataiban, ha már ott dolgozik), majd kicsivel később azzal kellett szembesülnöm, hogy iszonyatosan hangos, a rendezvényhez egyáltalán nem illó zene szólt a váróban. A táncosok fellépése miatt, azt hittem, ez csak egyszeri alkalom (sajnos később tévednem kellett).
A második film az Exférj újratöltve lett, amiről csak elmarasztaló kritikát olvastam, de mivel csak ez az egy viccesebb mozi fért bele az estémbe, adtam neki egy lehetőséget. A filmről itt is csak annyit, hogy később majd bővebben írok róla, viszont Gerard Butler magyar hangját ki kell emelnem, pocsék volt, mint ahogy a szinkron is. A fanatikusok estéjéhez kapcsolódóan itt is azt kaptam a közönségtől, amit az első film esetén, csak itt már fűszerezték a dolgot. A téma a korábban látott film volt, illetve az, hogy mi lesz a következő. Az éppen aktuálisan futóról senki nem akart beszélni, de legalább 30 perc után kiszaladtak róla, amivel mellettem 7 hely szabadult fel rögtön. Ennél a filmnél tapasztaltam először egyszerre jó és rossz dolgokat is. Egyrészt másodjára látott film előzetesét legalább variálták, nem ugyanaz ment minden teremben. A negatív élmény viszont az, hogy 10 perc helyett közel 20 perces reklámblokk jött, aminek köszönhetően könyörögnöm kellett, hogy a Sárkány neveldére bemehessek. Ebből csak egy rövid részletet láttam, de mivel volt szerencsém korábban 3D-ben megnézni, kijöttem, hogy energiát vegyek magamhoz.
A kijáratnál azért jót röhögtem, jobb és bal oldalt rengeteg flakon és kaja várt rám, igaz ezek a nézők cuccai voltak, amiket nem engedtek be. Visszafelé amúgy én is szerettem volna visszakérdezni, hogy ha egyszer, majd még egyszer megnézi valaki a táskámat, akkor harmadjára egy fontoskodó fehér inges kidobó/biztonságis minek forgat fel, amikor hangsúlyosan mondom neki, hogy csak a kabátom van benne? Na mindegy, gondoltam, ennyi baj legyen, végzi a munkáját, ha már 6-kor nem végezték. Akkor még be lehetett vinni bármit, csak üveget nem, legalábbis az akkor ott álló, palace pólós srác ezt mondta.
Visszatérve, jöhetett a harmadik film, Edge of Darkness, majd a végére az Alice, az itteni élmények teljesen hasonlóak, így ezekről már nem írnék hosszabban, arról viszont igen, hogy vannak dolgok, amik elsőre egyáltalán nem tetszettek. Egyrészt a már korábban írt hangos zene, ráadásul a stílus, na hagyjuk is. Kár, hogy a szervezők nem ültek be a közel eső termek valamelyikébe, ahova behallatszott a „zene”. A másik problémám az volt, hogy én naivan azt hittem, ha már rengeteg ember, akkor lesz nem kevés cég, amik reklámozzák magukat. Stand-ot állítanak, és szórják a Hell-t, Red Bull-t, vagy valamilyen kávét. Jó, mondjuk a Palace sem más kasszáját akarja megtömni, de fura volt, hogy igazából semmi szórakoztató kísérő
program nem volt.
Ami szintén negatív oldalon szerepel nálam, hogy mondjuk egy Viharszigetre miért engednek be 12 év körüli gyerekeket? Minimálisan azért szűrni kéne, és akkor megóvhatnánk magunkat attól, hogy a csúnya öreg néni egy életre megrémissze őket. Valamint szintén negatív, hogy éjfél után csak büfés kaját lehetett venni, semmi mást. 6 órán keresztül, ha nem gond, nem szeretnék pop-cornt enni.
Ugyanakkor van rengeteg pozitív tapasztalat is, amik kellemessé tették az estét. Eleve meglepett, hogy a legtürelmesebbek, legalábbis saját élményeim alapján pont a biztonságiak voltak. Azon kívül pont annyi embert engedtek közel a tűzhöz, hogy mint mondtam, a legtöbb filmre volt még hely. A jövőre nézve, halkabb zenét szeretnék, és ha már mozifanatikusok, akkor filmzenékkel. Ha a végén kérdezik a véleményünket, akkor lehetne játékkal egybekötve. Aki felismer 10 filmzenét és filmet, részt vehet valamilyen/akármilyen sorsoláson. Még mindig közelibb lenne a rendezvényhez. Lehetne program odakint. Több táncos, több előadó, csak 10 – 15 perces fellépések. Biztos örülne neki a közönség.
A negatívabb tónus ellenére, én nagyon örültem, hogy ott lehetettem. A Palace-nak meg köszönet, hogy megszervezték. Jó lenne, ha egy évben legalább két ilyen rendezvény lenne. Saját kis apró véleményem szerint, sikeres estét zárhattam, 4 plusz fél filmet nézhettem meg. És a végén egy közös lángosos reggelivel zárhattuk a napot. A leírtak nagy részben személyes tapasztalataim alapján fogalmazódtak meg. Nem a rendezők felé irányult leginkább a kritika, hanem a közönség felé, aki elfelejtette, hogy mire is jött. Jobban mondva fel kell tennünk a kérdést, hogy a mozifanatikusok estéje egy olyan program, ahol jó minőségű korábban nem látott filmeket nézünk meg, vagy nagy társasággal, közösségi élményt teremtve, szórakoztatjuk magunkat? A kettő itt biztos nem egyenlő.
A végére még egy apró gondolat, mivel csak az első fanatikus estém volt, így nehéz mihez hasonlítani. Ez az egész „sorozat”, még ha csak egy évben egyszer kerül megrendezésre nagyon jó gondolat, és örömmel töltött el, hogy nagyon sokan vettek rajta részt, előbb vagy utóbb pedig megtanulunk majd viselkedni is kicsit – elején írtam, hangsúlyozom, akinek nem igen, ne vegye magára.
