Vasárnap volt a szerelmesek nagy napja, gondolom sokak ennek örömére elvitték párjukat a Valentin napra. Remélhetőleg senkit sem lep meg, hogy mi is erről a filmről fogunk most pár sorban megemlékezni, főleg azért mert a mi gyomrunk erősen görcsbe rándult egyes jelenetek alatt.
Mindenki hatalmas örömére ismét egy tipikus filmet kaptunk, ami arra készült, hogy ezen a héten a sok szerelmes beülhessen valamire. Nem jót vagy rosszat, egyszerűen csak egy terméket amit nagyon sokan fognak fogyasztani. És ne mondja nekem senki, hogy nem volt fontos szempont az is, hogy ez a csodálatos nap pont vasárnapra esett. Drágám, Valentin nap van, gyere elviszlek a moziba. Szóval ez a felfogás, gondolkodás volt az, ami miatt ez a film készült, és teljesen igazuk volt, ha csak az anyagi oldalról nézzük a dolgokat.
A recept teljesen egyértelmű volt. Azt kellett hozni, mint mondjuk egy éve a He’s Just Not That Into You, vagy amit sokkal korábban a Love Actually. Romantikus történetek, amik így vagy úgy, de összefonódnak. Illetve telezsúfolják a filmet rengeteg ismert emberrel, adnak hozzájuk nagyon sok csöpögős mondatot, és kész is a film. A klisékről pedig ne is beszéljünk inkább. A Valentin nap is ezt próbálja meg teljesíteni, már kikövezett úton indul el, hiszen a plakáton mindenki legalább egy ismerős arcot felfedez, ha látja az előzetest már tudja, hogy „hoppá, őt már láttam valahol”, biztos jó lesz a film. Ezzel az első lépcső teljesítve. A második lépcső a bevezetésben írt „termék”, hiszen a Valentin nap, február 14-én rengeteg rózsa, csoki és kaja mellé a tipikus programot jelentheti. A harmadik lépcső az lett volna, hogy emlékezetes filmet forgassanak, de ezt nem tették meg. Könnyed eladható gicces „valamit” csináltak, amit a nép megevett, elfogyasztott, és vagy megülte a gyomrukat vagy nem, a lényeg, hogy egy hónap múlva senki nem fog emlékezni rá.
A történetről egyébként nehéz lenne mit mondani. A cím már eleve elmond mindent. Van hét pár, akik hozzák az életből is vett helyzeteket. Vannak akik utálják ezt a napot, vannak akik mindent megtesznek azért, hogy kimutassák szerelmüket. Vannak csalók, és megtérők, vannak akik ezen a napon kérik meg barátnőjük kezét, vagy pont ezen a napon csalódnak a legnagyobbat párjukban. Szóval a 7 éves korban kialakult szerelemtől kezdve az öreg párok szerelmén keresztül a szeretet fontosságáig van itt minden.
A szereplőket nagyon nehéz lenne felsorolni, de leírva a láncot, talán mindenki számára egyértelmű lesz, hogy ki hol csatlakozik be a történetbe. Szóval itt van nekünk Jennifer Garner, aki Patrick Dempsey-be szerelmes. Ráadásul a legjobb barátja Ashton Kutcher, aki épp ezen a napon kéri meg Jessica Alba kezét. Garner legjobb barátnője Jessica Biel, aki utálja ezt a napot, mert mindig egyedül tölti a munkája miatt. Ő a sajtófőnöke Eric Dane-nek, aki Bradley Cooper barátja is. Utóbbi ráadásul egy repülőn pont Julia Roberts-el beszélget, akinek a szülei Shirley MacLaine és Hector Elizondo. Nehéz követni? Nekem eléggé az, főleg ha azt mondom, hogy az egyik szálba Jamie Foxx a másikba Anne Hathaway is beszáll. És a tinik két kedvence Taylor Swift és Taylor Lautner is fontos, jelen esetben pár perces történetet kapnak.
Tökéletesen elkészített, egyszer (sem) ehető giccs parádét kapunk tehát. Amivel, főleg ha párunkkal ülünk be egy moziba, egyáltalán nem fogunk foglalkozni. Akik meg azért nézik, mint mondjuk én is, hogy az esetleges értékekről vagy azok hiányáról akarjanak írni, magukra vessenek. Főleg azért, mert ebben a filmben semmi jó nincs. Távolról ismert, teljesen átlátszó csöpögő történet. Teljesen mű és túljátszott jelenetekkel. Talán jogos lenne a kérdés, hogy egy Jamie Foxx vagy egy Julia Robert miért vállal ebben szerepet? De ugyanakkor felesleges is, mivel ők nagyon jó reklámarcok, és egy réteg pont miattuk megy majd el a moziba. Ez ráadásul igaz mindenkire, hiszen a Lautner miatt jönnek a lányok és Twilight rajongók, Swift miatt meg talán, de nem, a lányok és az eyecandy fanatikusok. Ez igaz még Jessica Alba-ra is talán. Szóval 7 és 70 év között mindenki talál benne 3 – 5 perc néznivalót, vagy ismert szereplőt.
Értékelés: Valenine’s Day – 4/10
Ha nem kifejezetten erre a napra készítették volna, akkor önmagában egyáltalán nem állta volna meg a helyét. Mármint filmként. Egyszerűen szar/rossz és biztos vagyok benne, hogy akik látták, egy esetleges romantikus napon, párjukkal nem ezt a filmet fogják elővenni, hanem valami sokkal jobbat. Még mindig ott az Igazából szerelem, vagy valami más, amit nem tudtak ennyire elrontani.
Ugyanakkor, a másik oldalról nézve, csak dicsérni lehet a készítőket, hiszen egy nagyon könnyen eladható terméket tettek le az asztalra. Nem volt céljuk az „örökkévalóság”. Befektették a pénzüket annak tudatában, hogy egy hét leforgása alatt többszörösét vehetik majd ki. Hogy mi lesz mondjuk a filmmel a második vagy a harmadik hétvégén? Érdekel valakit? Nyugodtan mondom, senkit.
teddike
(teddike.freeblog.hu)
Szerző a Flag Polgári Műhely tagja
