– jegyezte meg filmjéről Enyedi Ildikó rendező, miután február 10-én bemutatták azt a 67. Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon. Alkotását hatalmas tapssal és ovációval fogadta a közönség. A Testről és lélekről című film a legjobb 18 között versenyez a fődíjért, az Arany Medvéért. BERLINBŐL JELENTJÜK.
toljára 2012-ben jelenhetett meg magyar film stábja a berlini vörös szőnyegen, akkor Fliegauf Bence képviselte hazánkat, most Enyedi Ildikó és mozija teszi ugyanezt. Olyannyira, hogy a február 10-ei, reggeli sajtóvetítést követő, áradozó kritikák után az esti bemutatóra minden jegyet elkapkodott a közönség.
Gyönyörű képi világ, humoros történetmesélés és mindezért hatalmas siker.
Így jellemezhető a Testről és lélekről című film, amely Enyedi Ildikó legújabb rendezéseként a Berlinalén mutatkozott be. „Szívesen olvasok verseket” – mondta el a rendező a film inspirációjáról, és azt is elárulta a sajtótájékoztatón, hogy leginkább Nemes Nagy Ágnes versei voltak rá nagy hatással a forgatókönyvírás során. Ami tőle szokatlan módon, néhány hét alatt készült el, és később is csak apróságokat javított benne.
| Enyedi Ildikó rendező |
Mi történne, ha két ember ugyanazt álmodná? – veti fel a kérdést a mozi, amely egy vágóhídon dolgozók közt szövődő szerelemről szól. Az egyébként főként irodalommal foglalkozó Morcsányi Géza által eljátszott Endre két lábbal áll a földön, mégis megfogja őt a Borbély Alexandra megformálta különös lány, akinek szociális fóbiái miatt nagy nehézséget okoz bármilyen érzelemnyilvánítás. Míg a vágóhíd „hús-vér” képei ezt a ridegséget erősítik a nézőben, addig a belső terek pasztell színei harmóniát sugallanak. Hasonlóan törekszik az egyensúlyra az igen szenvedélyes Endre és Marika kapcsolata, azonban annál, hogy ez sikerül-e, sokkal fontosabb kérdés, miért éppen a szenvedély és a ridegség kettőse áll a film középpontjában.
„A szenvedély és a sóvárgás az unalmasnak hitt emberek sajátja”
– adta meg a választ Enyedi Ildikó a 67. Berlinalén. Mint elmondta: mindenki, aki részt vett a filmben, nagyon mély érzésű. Tenki Réka színésznő ehhez kapcsolódóan megjegyezte: reméli, hogy a következő generáció olyan közegben nő fel, ahol mély érzésű emberek veszik majd körbe egymást.
| Morcsányi Géza |
Igencsak érdekelte a filmvetítést követő sajtótájékoztatón az újságírókat, miként lehetett együtt dolgozni a filmben szereplő állatokkal. A két szarvast állatidomárok hozták és tanították be, és már elkészültek a forgatás nagy részével, amikor egy évet még várniuk kellett azért, hogy a téli erdei tájban tudjanak forgatni az állatokkal. A rendező elárulta: a szarvasok szabadságuk okán kerültek a filmbe. „Olyan állatok ők, amelyek, ha nem is boldogok, de legalább szabadok” – fogalmazott.
| Borbély Alexandra |
Borbély Alexandrát az elsők között találta meg a rendező a szerepére: esetében fontos volt, hogy olyat találjanak, aki a szemeivel tud kommunikálni. „Kevés színészi játékkal, sokkal inkább a szememmel, a frizurával, a sminkkel kellett kifejeznem Marikát, ami azért volt nagyon nehéz, mert én teljesen más típusú, expresszív ember vagyok” – mondta Borbély Alexandra. Minimális színészi játékot követelt meg Morcsányi Gézától is a rendező, aki amatőr színészként főként magában találta meg Endrét, nem pedig eljátszotta őt – árulta el.
További képek a Facebook-oldalunkon tekinthetők meg.
Takács Erzsébet
Fotó: Csákvári Zsigmond