A második világháború után még festő akart lenni, de modellkedett fogkrémreklámban, és tovább volt katona, mint drámatagozatos diák. Harmincöt évesen futott be tévésztárként, hogy aztán hétszer játszhassa el laza humorával és irigylésre méltó eleganciájával őfelsége 007-es titkos ügynökét. A 89 éves korában eltávozott Sir Roger Moore-nak számos ikonikus karaktert köszönhetünk, ráadásul egy félig magyar filmben játszotta egyik utolsó szerepét.
A második világháború után még festő akart lenni, de modellkedett fogkrémreklámban, és tovább volt katona, mint drámatagozatos diák. Harmincöt évesen futott be tévésztárként, hogy aztán hétszer játszhassa el laza humorával és irigylésre méltó eleganciájával őfelsége 007-es titkos ügynökét. A 89 éves korában eltávozott Sir Roger Moore-nak számos ikonikus karaktert köszönhetünk, ráadásul egy félig magyar filmben játszotta egyik utolsó szerepét.
Annak, hogy az emberre örökké James Bondként emlékeznek, nincs semmi hátránya – nyilatkozta egyszer a színészlegenda, aki azt sem volt rest kijelenteni, hogy nem olyan minőségben színész, mint mondjuk Laurence Olivier. Naphosszat lehetne vitatkozni azon, ki a legjobb Bond. Sean Connery lehengerlően nyers, maszkulin fellépésével hódított, ő volt a történeteket író Ian Fleming elképzelése a brit férfiasságról. George Lazenby, a második, ám mindössze egy filmben szereplő Bond karaktere nem maradt emlékezetes, ahogyan a kilencvenes években Martinit szürcsölő Pierce Brosnan ügynöke sem, a jelenleg is James Bond öltönyét viselő Daniel Craiggel pedig visszakanyarodtunk a kezdeti macsóeszméhez – némi hallgatagsággal és lelki sebekkel elmélyítve.
Amíg Craig mindenkit eltesz láb alól egy szolid csücsörítés kíséretében, a titkos ügynököt legtovább alakító Roger Moore képes volt eleganciát és humort vinni a figurába. Tisztában volt azzal, mennyire nevetségesek a poszthidegháborús történetek, ahol karikatúraszerű, álnok gonosztevők törnek világuralomra, miközben csettintésre omlanak főhősünk karjába a bomba nők, az akciójeleneteket pedig popslágerek festik alá. Moore hősiesen hajtott, mozgó vonatok tetején harcolt rosszfiúkkal, és üldözte őket sípályákon át a világűrig, miközben alkalmanként felhúzta a szemöldökét, és megeresztett egy-egy mosolyt.
Pontosan tudta, milyen buták ezek a történetek, mégis elkötelezte magát mellettük, és profizmussal, iróniával példaképpé, popkulturális ikonná vált a hetvenes években. Megmutatta, hogy ilyen ostoba, leegyszerűsített világban miként lehet mindig hűvösnek, lazának és okosnak maradni. A mai napig ő a legidősebb Bond: ugyan a szerepre először 1966-ban merült fel a neve, de tévés kötelezettségei miatt csak 1972 augusztusában fogadhatta el az ajánlatot, hogy végül 12 év alatt hét filmben alakíthassa a leghíresebb kémet egészen 58 éves koráig, a Halálvágta című filmig.
A daliás termetű, kék szemű Roger Moore nem úgy lett filmsztár, ahogy az a nagykönyvben meg van írva. Szegény londoni családba született 1927-ben, először festő szeretett volna lenni, majd a második világháború miatt többször kényszerült iskolaváltásra. Szülei alig tudták fizetni világhírű drámaiskoláját (Royal Academy of Dramatic Art), ahonnan fél év után három évre katonának állt mindössze 18 évesen, épp a világháború vége után. Ezek után először reklámmodellként helyezkedett el, és ugyan szerepelt pár felejthető filmben, Hollywood helyett mégis egy brit tévésorozat hozta meg első nagy sikerét: a Sir Walter Scott lovagregényéből készült Ivanhoe. Moore elhivatottságára jellemző, hogy nem engedte át kaszkadőröknek a veszélyesebb jeleneteket sem, így egy harcjelenet során három bordáját is törte, egy másik alkalommal pedig eszméletét vesztette, miután egy csatabárd eltalálta a sisakját.
A brit színésznek 35 éves koráig kellett várnia az igazi világsikerre, ekkor kapta Simon Templar szerepét Az Angyal című sorozatban, ahol ugyan kisebb bűnügyeket oldott meg, mint Bond, de hasonló eleganciával és megnyerő könnyedséggel. Az Angyalt Magyarországon is nagy sikerrel vetítették, a minap pedig Russel Crowe, az Oscar-díjas ausztrál színész is bevallotta, hogy gyermekkorában édesanyja ruháiba öltözve játszotta azt, hogy ő Simon Templar. A sorozat egyik kései epizódján alapult a Minden lében két kanál című tévésorozat is, melyben Moore Tony Curtisszel alakított emlékezetes párost, innen pedig már csupán egy lépés volt James Bond álomszerepe. A titkos ügynökként eltöltött évek során játszott Richard Burtonnel és Richard Harrisszel
A vadlibákban, de benevezett Burt Reynolds és Jackie Chan társaságában az Ágyúgolyó futamra, és A kalandorban ő adta el rabszolgának Jean-Claude Van Dam-me-ot. Humorát jól példázza az is, hogy A Rózsaszín Párduc átkában belebújt Clouseau felügyelő bőrébe, és hogy a Spice World című zenés filmben is elvállalt egy kisebb szerepet.
Egyik utolsó filmje a magyar–angol koprodukcióban készült, 2016-ban hazánkban is bemutatott JutalomJáték (The Carer) című alkotás. Edelényi János rendező filmjében a szintén brit Brian Cox alakítja Michael Gifford visszavonult, Parkinson-kóros színészlegendát, akit egy magyar származású lány (Coco König) ápol.
A történet csúcspontja, amikor Griffod életműdíjat kap egy díjátadón, ekkor Moore köszönti a színészt régi barátjaként egy rövid videóüzenetben, ahol saját magát alakítja. Edelényi elmondása szerint a Svájcban élő Roger Moore ingyen vállalta a közreműködést. Érdekes egybeesés, hogy őfelsége egykori titkos ügynöke és Sir Michael megtestesítője, Brian Cox annak idején egyszerre járt a királynőnél: Cox a Brit Birodalom Parancsnoka címet kapta, Moore-t pedig lovaggá ütötte az uralkodó.
Roger Moore kilencvenedik életévében hunyt el kedden Svájcban, miután elvesztette a rákkal vívott rövid, hősies csatáját.
Terján Nóra – www.magyaridok.hu