Két- hároméves kor körül előfordul a dadogás a kisgyermekeknél. Kialakulása nem teljesen tisztázott. Gyakran családi halmozódást mutat, a fiúknál pedig gyakrabban fordul elő.
A gyerekek lelkiállapota is kapcsolatban áll a dadogással. Kissé feszült gyermekeknél fordul elő leginkább, s ha a gyermek felizgatja magát, vagy egy bizonyos személyhez kell szólnia, akkor is jelentkezhet.
Ha a kisgyerekek életében valamilyen változás következik be (költözés, új kistestvér születése, ismeretlen látogatása), akkor szintén a dadogás előfordulhat tünetként. Elképzelhető, hogy a gyermek semmilyen külső jelét nem adja izgatottságának, de a dadogás jelzésértékű lehet ilyenkor.
Szintén dadogás léphet fel azoknál a gyerekeknél, akit bántalmaznak, vagy megaláznak. Enyhébb esetekben olyankor is, ha a szülő elhatározza, hogy szigorúbban fogja nevelni gyermekét.
Miért gyakoribb a harmadik életév után a dadogás?
A kisgyermek ebben a korban kezd többet beszélni, új gondolatai vannak, melyhez a szókészletet harmonizálnia kell, sokszor elakad, három-négyszer neki is fut a mondandójának, dadog.
Mit tegyünk a dadogás ellen?
A három – és négy év közötti gyermekek 90 %-a később kinövi a dadogást, csak kivételes esetben válik krónikussá.
Ne javítsuk a gyermeket és logopédushoz sem kell elvinni két és fél éves korig.
Nem várható el, hogy egyik napról a másikra el fog múlni a dadogás, általában több hónapig is eltarthat. Legyünk tehát türelmesek gyermekünkkel.
Ha mégis megmarad, elhúzódik a dadogás….
Vannak speciálisan képzett logopédusok, akik nagyon kicsi gyerekekkel foglalkoznak és vannak iskolák, melyek gondoskodnak az iskoláskorú gyermekek speciális beszédjavításáról.
Bozóky Ágnes
Szerző a Flag Polgári Műhely tagja
