Bayer Zsolt: Boronghy vándorszínész furcsa útjai – Peru 3.
Hová is indulj legelőször, ha bele akarsz látni egy tengerparti -mit tenger… óceán!- város legmélyébe. Oda, ahová nem a túristák járnak, hanem az élet maga.
Bayer Zsolt: Boronghy vándorszínész furcsa útjai – Peru 1.
Lima - Hála és szégyen Pizzaro árnyékában
Karinthy Frigyes: Ultramodern idők vagy Chaplin mint világcár
Kétezer-háromszázhuszonnégyben vagyunk. A Világállam technokratikus alkotmánya éppen tegnap lépett életbe.
Vasárnapi novella – Csáth Géza: Fekete csönd
Leírom ide, doktor úr, hogy miről van szó. Az öcsémről, a szőke, piros képű kisfiúról, akinek sötét szemei mindig a messzeségbe néztek. És még egy dologról. A fekete csöndről.
Karinthy Frigyes: Nem tudom…
Nov. 1. Nem tudom, de nekem a feleségem gyanús. Ma este, mikor hazajöttem, egy kardot találtam otthon a szobában, de a feleségem megmagyarázta, hogy hogyan esett be véletlenül az utcáról a kard, mikor lent elmentek a katonák, hát ami igaz, az igaz, nagy szél volt ma.
Tabi László: Szerény ember
Este 11 után csengetésre riadtam. Magamra kaptam köntösömet, villanyt gyújtottam és kisiettem ajtót nyitni. Blekk Vince állt ott, egyike távoli rokonaimnak.
A Sárga Király
Robert William Chambers novelláskötete csupán néhány napja került a birtokomba, s ezen fölbuzdulva mohón vetettem bele magam a természetfeletti irodalom egyik kevésbé ismert képviselőjének műveibe. Kezdeti lelkesedésem azonban hamar alábbhagyott.
Vasárnapi novella – T.Ágoston László: Kese
Ágoston nagyapám udvara mindig tele volt rikácsoló, hápogó, gágogó baromfiakkal, és a disznóólban is röfögött egy – két malac, vagy gömbölyödő hízó.
Darvasi László: Kiről ír Szív Ernő?
"Szív Ernő kiballagott a közeli parkba, padot választott, és firkálni kezdett. Kis, kockás füzetbe irogatott, a rácsok vezetik a sorokat, melyek egyenesen futkosnak, nem hullámozhatnak. Egyszerűen jó volt."