Balatonfűzfő: mámai templomrom

297

Magyar Nemzet szombati magazinjának egyik legérdekesebb sorozatát közöljük le folytatásokban, melyben a remek Ludwig Emil megmutatja nekünk a rejtőzködő Magyarország eldugott kincseit, melyek mellett sokszor figyelmetlenül elhaladunk a mindennapi rohanó életünk során. Vigyázzunk ezekre a páratlan kincsekre, hiszen ezek a kincsek alappillérei szeretett Hazánknak.

Nyár végéig a Balaton északi partvidékén maradunk. Az idei vakációra rányomja bélyegét a magyar tenger szokatlanul alacsony vízállása, ami sok vendéget elriasztott, de a Balaton és varázslatos környéke nekünk így, kissé betegen, elárvultan is kedves pannon tájunk.
A Szent István király alapította veszprémi püspökséghez tartozó egyházmegye területén, illetve a szintén államalapítás kori pannonhalmi bencés főapátság filiájaként létesült tihanyi apátság birtokain a XII–XIII. században tucatjával épültek falusi templomok. A tatárjárás, majd a török kor alapos rendet vágott közöttük, a legtöbb Árpád-kori egyház csak romjaiban élte túl a zivataros évszázadokat, de az ország más vidékeihez képest így is feltűnően nagy számban találkozunk ezekkel a töbnyire szerényen megbújó építészeti emlékekkel a Balatontól északra.
Ilyen jellegzetesen román kori templom maradványa a Fűzfő község területén (a Jókai Mór utcában) található mámai rom. Az oklevélben 1297-ben felbukkanó Máma falu templomáról az is megtudható, hogy Szent László király tiszteletére szentelték fel. A település a XI. századtól egészen az 1700-as évek elejéig a veszprémvölgyi bazilita rendi, majd a cisztercita apácák birtoka; 1410-ben Szárberény plébániájának filiája. A keletelt, torony nélküli, egyhajós, egyenes záródású szentélyű épület megmaradt falaiból és az 1963-ban elvégzett régészeti kutatás során feltárt alapokból megrajzolható a vélhetően a XII. és XIII. század fordulója táján épült egyház pontos képe. A tizenkét méter teljes belső hosszból nyolc méter jut a hajóra, négy méter a szentélyre. A téglalap formájú hajó szélessége hat méter, a dongobaltozatú szentély alaprajza majdnem szabályos négyzet. Az északi hajófalon látható – téglából készült – műemléki kiegészítésben nyíló kapu a feltárt sekrestyébe vezet, amelyben a helyreállításkor kis kápolnát alakítottak ki.
A kis falu és temploma a török hódoltság évszázadai alatt több ízben szenvedett komoly kárt. Utoljára 1702-ben építették újjá, nagyjából az eredeti formájában, csak az említett sekrestyével egészítették ki. Az 1761 és 1769 közötti évtizedben működő templomként említi az egyházmegyei sematizmus. Az előtte álló, új templom építésekor, 1932-ben jócskán kitermelték a követ az öreg épület falaiból. Szinte csak a szentélye maradt meg, amelynek déli oldalán és a keleti zárófal tengelyében keskeny, román stílusú tölcsérablakok láthatók. Ugyancsak megfigyelhető egy ablak a hajó déli falmaradékán és egy keskeny, rézsűs nyílás magasan a diadalív feletti harántfalon.
A balatonfűzfő-mámai templomrom legnagyobb értéke a környezetében álló fenyőfákkal együtt megmutatkozó, különösen harmonikus, szemet gyönyörködtető és nyugalmat árasztó látványa.

Ludwig Emil, mno.hu

Tisztelt olvasók!

Legyenek olyan kedvesek és támogassák "lájkukkal" a Cultissimo facebook oldalát, a következő címen: https://www.facebook.com/Cultissimomagazin - Minden "lájk számít, segíti a magazin működését!

Köszönettel és barátsággal!

www.cultissimo.hu