Móser Zoltán fantasztikus cikksorozata a régmúlt idők, az elfelejtett Magyarország kincseit mutatja meg nekünk ebben a párját ritkító sorozatban, mely a Magyar Nemzet hétvégi magazinjának volt elengedhetetlen tartozéka. Utazzon velünk, ismerjük meg együtt Magyarországot.
Sienában egyszer „találkoztam” Toldi Miklóssal, igaz, halála után jó hatszáz évvel. A híres városháza nagytermében látható nagyméretű freskót Lippo Vanni készítette. „Talán ő is találkozott a buzogányos magyarral, talán meséltek neki a furcsa fegyverről” – véli Makkai László történész –, mindenesetre festményén ott látható Toldi hatalmas szürke lován. Ugyanis mint zsoldos katona járt itt, sőt fogságba is esett. Valószínűleg az 1340-es években került Itáliába, amikor Nagy Lajos német zsoldosokkal, magyar és kun vitézekkel vonult be Nápolyba, hogy bosszút álljon öccse haláláért a férjgyilkossággal vádolt Johanna királynén.
„Katonái közül sokan Itáliában maradtak, és zsoldosnak álltak. Károly császár hadaiból is csatlakoztak hozzájuk, a százéves háború rövid szüneteiben pedig angol katonák is Itáliában kerestek maguknak átmeneti foglalkozást, miután felperzselték és kifosztották Franciaországot. Ilyen elemekből verődött össze az első állandó külföldi zsoldoscsapat Itáliában, az Angolok Nagy Társasága. Nevét vezéreiről kapta. Főkapitánya Mortimer, egyik alvezére a később nagy hírnévre jutott és elolaszosodott Hawkwood volt, s harmadikul maguk mellé vették a nagy erejű, oroszlánszívű magyart, Toldi Miklóst.
Firenze polgári vezetői Mortimer csapatát fogadták fel, akinek serege 1363 egy tavaszi reggelén indult el Firenzéből Siena ellen. Az ütközetre Poggibonsi mellett került sor, a két város hatalmi körzetének határát képező Elsa folyócskánál. A császári, pápai és sienai zászlót lobogtató sereg elszántan támadott, az angolok egy darabig állták a rohamot. Toldi félelmetes kun fegyverével, a héttollú bottal osztogatta halálos csapásait. Ezt a fegyvert Lajos király hadjáratai óta jól ismerték Itáliában; aki tehette, húzódott előle, amerre tágasabb. A firenzei polgárőrség azonban nem tudta feltartóztatni a sienaiak fergeteges oldaltámadását, és hátat fordítva menekült. A magukra maradt zsoldosokat a túlerő elnyomta. Aki tehette, kivágta magát. A végig kitartó Toldit legyűrték, és fogolyként vitték Sienába. Nagy pénzen váltották ki később vezértársai.”
Úgy tudjuk, Toldi legendája Nógrád és Bihar megyében maradt fenn legtovább, mivel Nagyfalu és Told Bihar megyében található, Alsó- és Felsőtold pedig Nógrádban. Az említett falvak mindegyike úgy tartja, hogy ott született a nagy erejű vitéz. A magyarság mondáit összegyűjtő Bosnyák Sándornak Alsótoldon azt mesélték, hogy a volt Toldi-kastély köveit elhordták, és a mostani iskola kerítésének felét abból rakták fel. Nyilván erős a fal, mint amilyen a valóságban és a mesében Toldi volt. De fölösleges ezt mondanom, mert nem is lehet másként.
Móser Zoltán, mno.hu
