Irwin Shaw és Rober Capa nagyszerű könyve nem hagyja hidegen az olvasót, ez borítékolható. Nagyszerűen megírt gondolatok, elkapott pillanatok, kitűnő zsánerfotók segítségével hozza közelebb a két művész a zsidó államot és az itt élő embereket. 1949-ben együtt járták be Izraelt és nem mindennapi munkát adtak ki a kezükből.
Nem a hagyományos író-fotós felállásban dolgoztak, egymástól függetlenül igyekeztek érzékeltetni az ősi szent föld újjászületésével felmerülő ígéreteket és nehézségeket. Munkájuk végére érve csodálkozva tapasztalták, hogy más-más műfajban készített anyagaik meglepő módon kiegészítik egymást.
Könyvük a modern újságírás lenyűgöző példája – tömör, személyes hangvételű, őszinte, egyszersmind mélyen az események felszíne alá hatol. A viharos gyorsasággal változó események közepette Izrael problémáinak természetét és népének ethoszát igyekszik megragadni, akár Jeruzsálemről, Tel-Aviv modern metropolisáról vagy a hatalmas, megművelendő térségekről tudósít.
Szerzői nem titkolják az új nemzet iránti lelkesedésüket, de távol áll tőlük, hogy propagandaművet gyártsanak. A kétségeket és nehézségeket éppúgy megörökítik, mint a bátorságot, reményt és elkötelezettséget.
.jpg)
A zsidó időszámítás 5709. évében, Ijár hó ötödik napján (a mi naptárunk szerint 1949. május 4-én), amely nap Izrael függetlenségi nyilatkozatának, egyben az állam megalapításának első évfordulója volt, egy jeruzsálemi rabbi azzal a javaslattal állt elő, hogy az aznap világra jött gyermekeket nevezzék Tesúának (szabadulás), ha lánynak, illetve Herútnak (szabadság), ha fiúnak születnek. A nyílt és határozott javaslat híven tükrözte az egyéves állam születésnapját ünneplő emberek hangulatát: naivak voltak, büszkék, közösségi szelleműek és szentimentálisak. Újszülött fiaiknak mindig emlékezniük kell az apáik és bátyjaik fegyvereivel kivívott áldásra, újszülött lányaik pedig sosem feledkezhetnek meg népük múltjának fájdalmairól. Az állandó harckészültségben, de magabiztosan élő nép a függetlenség érzelmi terheinek ilyeténmegosztását teljesen méltányosnak tekintette. Az amerikai megfigyelők szerint a lányok jártak jobban. A szabadulás szép szó, múltat idéző, de tiszta és érthető, ősi,mégis magával tudja ragadni a képzeletet. Könnyű magunk elé képzelni a Szabadulás nevű, sötét szemű szüzeket, amint ünnepélyes léptekkel vonulnak a háromezer év és három világvallás mártírjainak és hőseinek vérével átitatott, napégette történelmi helyszíneken. A szabadság szót azonban az amerikaiak kevesebb bizakodással használják.
Túl sokszor hallottuk emlegetni túl könnyedén, túl sokszor hallottuk, amint visszaéltek vele, és túl gyakran alkalmazták épp az ellenkezőjére. Élei lepattogzottak, fénye túlságosan megkopott az agyafúrt demagógok száján, semhogy egyéni minősítés nélkül kellő hitele volna. Hiszünk ugyan benne, de nem vagyunk biztosak abban, hogy amikor szomszédunk kiejti e szót, ugyanazt érti-e rajta, mint mi. De ebben a pillanatban Izraelben nem léteztek efféle kétségek. Később az érettség jelentéstana árnyékot vet majd a szóra, de 5709. Ijár 5-én Izraelben még minden férfinak, nőnek és gyereknek ugyanazt jelentette, így hát kitódultak az utcákra, megtöltötték a városokat, parádét rendeztek, petárdákat lőttek az égbe, tapsoltak, éljeneztek és énekeltek a szabadság tiszteletére.
.jpg)
A kötetet Robert Capa 94 fotója illusztrálja és Résch Éva nagyszerű fordításában új értekmet nyernek Shaw gondolatai.
Irwin Shaw (1913–1984) amerikai író, színpadi szerző és újságíró – a híres háborús regény, az Oroszlánkölykök (1948) alkotója – a The New Yorker és a Holiday magazin megbízásából utazott Izraelbe. Jelen könyv szövegének javát e magazinokba szánt tudósításai adják, s a képaláírások is tőle származnak.
Robert Capa (szül. Friedmann Endre, 1913–1954) magyar származású fotóriporter és haditudósító többek közt a spanyol polgárháborúban, a második világháború hadszínterein és az indokínai háborúban készült lenyűgöző fotóival vált világhírűvé. Kissé elmosódva (1947) című háborús memoárja és a John Steinbeckkel közös, szovjetunióbeli utazásukról szóló Orosz napló (1948) az elmúlt években magyarul is megjelent. Capa 1948 és 1950 között évente járt és fotózott Izraelben.
A könyv megrendelhető a www.parkkiado.hu oldalon.
http://www.parkkiado.hu/konyv.php?id=415&katid=K&alkatid=1
Flag Polgári Műhely
