Nagyon komoly hátrányból indultam több mint 10 éve az első film kapcsán, hiszen egy könyvet sem olvastam. Ezt a nagyon rossz tulajdonságomat (NOT) azóta is megtartva csak a filmekből építettem a Potter tudásomat és alapvetően főleg a látványra hegyeztem ki az élményt.
Természetesen érdekelt a karakterek sorsa és a történet is elkápráztatott a szó azon értelmében, hogy 7 könyvre elegendő csavart és fordulatot összehozni nem könnyű, így talán a könyv írójának a nevét is érdemes megjegyezni, bár tegye fel a kezét aki még nem hallott J.K. Rowling-ról? Átevezve az utolsó könyvre, nem nagyon lepett meg az a tény, hogy két részre szedték a filmet, főleg arra hivatkozva, hogy így a legvérmesebb rajongóknak is meg tudják mutatni a részleteket. Ezt egyébként én főleg az első rész kapcsán vettem észre, a másodikban ez valahogy eltűnt, mint ahogy a film is nagyon gyorsan véget ért. Talán felesleges azzal foglalkozni, hogy ki a rendező de itt is érdemes megjegyezni, hogy David Yates is jó munkát végzett négy filmmel.
A történettel nem szeretnék foglalkozni, ezer helyen lehet már olvasni a hatalmas fordulatokról és az utolsó képsorokról. Ha olvastad a könyvet, már tudsz mindent, ha moziban néznéd meg akkor előbb vagy utóbb, ha már tudsz is valamit, úgy is megnézed. És itt a hangsúly, illetve az utolsó gondolatban van a lényeg. Lehet utálni a Potter történeteket vagy lehet ellenkezni ellene, de a könyv és a film is történelmet írt. Ezt viszont érdemes elfogadni. A Warner rengeteget köszönhet a Potter filmeknek és azt gondolom, hogy az utolsó két filmben meg is látszik, hogy nem sajnáltak ki belőlük semmit. Azzal mondjuk egyet kell értenem, hogy a “suli” lerombolásához nem ártott volna Michael Bay-t is bevenni a buliba, de így is káprázatos jelenetekkel gazdagodtunk.
Mint azt kitalálhattátok, a látvány most is megvett, és az első filmhez hasonlóan a történettel sem volt semmi bajom. A fordulatok nem leptek meg, ismertem már őket plusz a szereplők elhalálozása sem volt újdonság. Bár talán a film legnagyobb hibája ebben található, nem jutott idő több mellékszereplő megismerésesre és a végső búcsú sem volt annyira fájdalmas így. Nem nagyon tudtam azonosulni egyik komolyabb szereplővel sem. Ettől függetlenül nagyon jó lezárása volt ez a Potter könyveknek és egyáltalán nem bánom, hogy szépen sorban és is megnéztem őket. A végét sem sikerült annyira elszúrni, bár előre féltem a nagyon giccses megoldásoktól, de bőven elfért benne minden amit kaptunk.
Értékelés: Harry Potter 7/2 – 9/10
Az első résznél jobb volt, arra sem adtam kevés pontot így ezt most emelnem kell kicsit. Biztosan a legjobb film amit a sorozatból kaphattunk, nagyon sok szempontból is veri az előzőeket. Igaz a színészekre nem sok hangsúlyt fektet és a három főszereplő sem a színészi tudásával fog bevonulni a „nagykönyvbe”. Viszont azt alá kell írnom, hogy Rupper Grint és Emma Watson is sokat fejlődött az évek alatt, Radcliffe viszont csalódás ilyen szempontból. A látványról volt szó, dicsértem sokat, tökéletes volt. A hangulata a filmnek kellően komor az azt megigénylő jelenetekben, és vidámkodásra is adott okot olykor-olykor. Azt gondolom, hogy ez egy tökéletes lezárása volt ennek a történetnek és amit kellett látnunk azt a Warner vigyázó tekintete alatt meg is kaptunk. Sokak gondolom könnyeikkel küzködtek, de jó volt ott ülni egy olyan filmen aminek a végén tapsban „tört” ki a közönség.
teddike
(teddike.freeblog.hu)
Szerző a Flag Polgári Műhely tagja
