Ó, Mama, ma újraindul a Dallas. Nem, nem kezdik el elölről, szerintem azon már túl vannak régen. Megnézed velem?
Benne lesz a régiek közül a Dzsoki, a Bobi meg a Szamanta is. Ne viccelődj, kérlek, én is utálom, ha a nevemmel szórakoznak. Emlékszel, egyszer nyaralt itt valami MTA-tag, ő mesélte, hogy úgy lehet ilyen neveken megkeresztelni a magyar gyerekeket, ha magyar írásmódot használnak. És igazuk is van, hogy néz már az ki, Mama, hogy Kovács Jockey, Abaházy Bobby meg Harmincz Samantha? Nem, Mama, a Kiss Herceg, az más.
Emlékszel, Mama? A gyerek ekkora volt, alig bírta el a trombitát, de minden pénteken este, nyolc óra előtt öt perccel kiállt az utcára, és elkezdte fújni a Dallast. Amikor meg vége lett, a takarodót. Emlékszel? Először kijött a fél falu, aztán megtanulták, hogy nem ki kell jönni, hanem le kell ülni a tévé elé. Szóljak a gyereknek, hogy jöjjön haza, csinálja megint? Jó, csak eszembe jutott, már nem csak a felső ajka, feldagad a fél arca is, ha trombita kerül a szájába.
Azt olvastam, hogy ezek a texasiak mind európai kocsikkal járkáltak, nekem fel sem tűnt. Mármint persze tudtam, hogy azok európai kocsik, de eszembe nem jutott, hogy az nem így van ott Texasban, nagyon nem hiányzott nekem a kocsi elejéről a bikaszarv, bár az öreg Dzsokk Lincolnja a helyén volt, visszagondolva, tényleg. Nem, nem tudom, hogy volt-e rajta bikaszarv, ha más nem, a sűrű szemöldökét ragasztotta a kocsi elejére. Ellie meg nem is vezetett. De volt kocsija, nem? Meg hogy biztonság, luxus, kényelem, Szamanta vezet részegen.
Nem, Mama, a Tintás Barnszt én nem szerettem, sunyi egy alak volt. Megérteni sem értem meg, az sem érdekel, hogy Dzsoki elnyomta, mint Lajcsi szombat alkonyatkor a What a Wonderful Worldöt, többet ivott, mint a Szamanta meg a Dzsoki együtt. Bezzeg a Réj! Az ízig-vérig kavboj volt, igazi jótétlélek, Mama, úgy lasszózott, mint senki. Nem, ne mondj ilyet, közöm se volt hozzá, a nyomába sem értem, pedig velem korú lehetett. De neked miért ő tetszett? Hát a Bobi, miért nem az, a szépfiú, jaj, hogy megdöbbent az egész ország, amikor Pamela felébredt az álmából, és kiderült, hogy Bobi él. Rosszabb volt, mint amikor pénzt küldtek Izaura felszabadítására. Pedig lehet, hogy külön orvoscsoport alakult brit tudósokból, hogy hibernálják Bobit.
A gyerek meg mutogatta azt a videót, emlékszel, Mama, Dzsoki már nem szűz, ne nézz, Dzsokk, mert bepörgök, nyomok olyan sallert, hogy véged lesz, mint a Twin Peaksnek, fölállok, meghalsz. Meg. Nem emlékszel, nem baj, majd kikeressük az interneten.
Na, megnézzük? Idehozzam a tévét az ágyhoz? Idehozom én, csak maradj nyugodtan, ne erőltesd meg magad, még a doki megint bevitet. Igazából nekem sincs kedvem megismerni már senkit azok közül a fennhéjázó olajmágnások közül, de hátha. Na?
Jó, akkor mégsem, elég volt az a hét év, tudod, tegnap mondták a tévében, hogy ennyi idő alatt cserélődik le az ember sejtháztartása, vagy mije. Mi már hányszor cserélődtünk le… Gyere, igyunk egyet Dzsokira, hozok egy kis Béres cseppet!
mno.hu – pion
