Egy hajszálon múlt Audrey Hepburn élete, s csak anyja szívósságának és a család kitartásának volt köszönhető, hogy a később ünnepelt színésznő túlélte a náci megszállást.
A legendás színésznő Edda van Heemstra Hepburn-Ruston néven Brüsszelben látta meg a napvilágot. Amszterdamban és Londonban táncolni, 1949-től az angol fővárosban színészetet tanult Felix Aymlernél, közben modellként is dolgozott. 1951-ben Colette, a híres francia írónő őt szemelte ki a Broadway-en színpadra állított Gigi címszerepére, ettől kezdve karrierje felfelé ívelt. Az 1953-ban készült Római vakáció című film egy csapásra a sztárok közé emelte, játékáért a legjobb női alakításért járó Oscar-díjat kapta.
Már puszta megjelenésével, eleganciájával megváltoztatta az akkori divatot. Sokat adott a megjelenésére, 1961-től szerepelt a legjobban öltözöttek listáján. Hírnevét tovább növelte olyan filmek főszerepeivel, mint a Sabrina (1954), Háború és béke (1956), Egy apáca története (1959), Álom luxuskivitelben (1961). 1966-ban ő játszotta Eliza szerepét a My Fair Lady hollywoodi változatában. Bájos, természetes lénye vígjátékokban is sikert aratott (Hogyan lopjunk egymilliót? 1966), vak nőt alakított a Várj, míg sötét lesz című krimiben. Utolsó filmje a Mindig volt, Steven Spielberg rendezésében.
A menekülés
Audrey Hepburn gyermekkora nem volt leányálom. Amikor a náci kötődéseiről ismert családfő váratlanul elhagyta a famíliát, Hepburn édesanyja, Ella Arnhembe, ebbe a festői szépségű holland városba vitte a gyerekeket, azt gondolván, hogy a Harmadik Birodalom terrorgépezete nagy ívben elkerülni az országot. Nem így lett: a színésznő addigi gondtalan életének Hollandia 1940-ben történt lerohanása után hirtelen vége szakadt – mindössze hat nappal 11. születésnapja után.
Az egyik legfontosabb döntés az volt, hogy a kis Audrey nevét anyja sugallatára holland hangzásúra változtatták (Edda van Heemstra), elkerülve a születési névvel járó esetleges megpróbáltatásokat. A család kálváriájának azonban ezzel még korántsem volt vége. 1944 telén a nácik rekvirálták a Hollandiában még fellelhető élelmiszereket és üzemanyagot, aminek következtében sokan éhen haltak a megszállt országban. A túlélésért küzdő család végső elkeseredésében tulipánhagymából készített magának lisztet, de Audrey alultáplált maradt, légzési nehézségek léptek fel nála és ödémája lett.
A tomboló erőszak ellenére Audrey folytatta tanulmányait, balett órákra járt, s társaival előadásokat adott elő, amelynek bevételeiből a holland ellenállók ügyét segítették. Nagybátyja életét azonban már nem tudta megmenteni, akit szabotázsakciója miatt kivégeztek, féltestvérét, Jant egy berlini kényszermunkatáborba hurcolták, míg egy másik bátyjának folyamatosan bujkálnia kellett a deportálások elől.
Bár édesanyja biztonsági megfontolásokból vitte a családját Arnhembe, a város lakói hamarosan az európai hadszíntér frontvonalában találták magukat. A Market Garden hadművelet (Operation Market Garden) a második világháború legnagyobb, legmerészebb ejtőernyős hadművelete volt, amelynek célja Hollandia nyugati részének elfoglalása lett volna, s amely lehetővé tette volna a szövetségesek számára a Ruhr-vidék bekerítését.
Elkeseredett harc kezdődött a holland településért, amely során az utánpótlásként küldött egységek (így az 1. lengyel ejtőernyős dandár) is felmorzsolódtak. Walter Model német parancsnok látva az angolok szívósságát, kiadta a parancsot a rombolásra, amit a németek végre is hajtottak, de az angol csapatokat csak lassan tudták kiszorítani Arnhemből. A kis Audrey 16 éves volt, amikor a világháború véget ért. S bár csontsoványra fogyott, a szövetségesek által indított hadművelet pedig kudarcot vallott, sikerült túlélnie a megpróbáltatásokat.
mult-kor.hu
