Évtizedeken át feldolgozatlan témáról, a koncentrációs táborokban működő bordélyokról szól Shiri Zsuzsa izraeli-magyar szerző első regénye, a Klára virágos ruhája, amelyet a 85. Ünnepi Könyvhétre jelentetett meg a Minerva kiadó.
A kisregény egy haldokló asszony és virágos ruhájának történte. Klára, a címszereplő magyar lány 14 évesen került egy koncentrációs tábor bordélyába, ahol „munkaruhája” volt a tarka öltözék. A ruhát azután sem dobta el, hogy kiszabadult, majd kivándorolt Izraelbe. Akkor vette ismét magára, amikor újra a túlélésért kellett küzdenie: pénzt kellett szerezni lakásra, a gyerekek biciklijére, osztálykirándulására. Bármit megtenni a túlélésért – a ruha ennek a metaforája lett. A haldokló asszony utoljára fel szeretné venni, hogy végleg letéphesse magáról. Közben elmeséli az átélt borzalmakat.
„Egy tel-avivi könyvesboltban hallottam először a témáról, amely búvópatakként ott volt a szóbeszédben, de nem lehetett tudni róla szinte semmit. Ott mesélte nekem szégyenkezve valaki, hogy az édesanyját arra kényszerítették a második világháború idején, hogy egy koncentrációs tábor bordélyában dolgozzon. Arra gondoltam, rehabilitálni kell azokat, akikkel ez történt, nem szabad, hogy emiatt bárki szégyent érezzen, ne sújtsa a társadalom megvetése, hiszen senki sem önszántából választotta ezt a sorsot” – mesélt a történet születéséről Shiri Zsuzsa író, újságíró, a közmédia izraeli tudósítója a kötet szerdai budapesti bemutatóján.
A témáról először 2012-ben jelent meg átfogó kötet német nyelven. Kiderült belőle: tíz lágerben is működött bordély, hogy a jól dolgozó férfiakat „megjutalmazzák” – hangzott el a könyvbemutatón. A szerző két évig dolgozott a holokauszt kutatásával foglalkozó jeruzsálemi Jad Vasem intézetben, az ott készült interjúk sok részletét beledolgozta a kisregénybe.
A könyv bemutatóján megjelent Ilan Mor, Izrael magyarországi nagykövete, aki elmondta: a holokauszt hetvenedik évfordulóján nagyon időszerű a regény megjelenése, mert emlékezni kell, nem szabad felejteni. „Mindenki képes lenne holokausztkönyvet írni, annyit tud már a világ erről a korszakról. Mégis mindig van fel nem dolgozott téma, új, eddig nem ismert nézőpont, amit el kell mondani” – hangsúlyozta a könyvről Ilan Mor.
MTI
