„A Czifray” versenykurzus, szakácskönyv, reformkori életérzés. A XIX. század legfontosabb receptgyűjteménye, mely véget vetett a Szakács mesterség könyvecskéje évszázados uralmának.
A kalózkiadással együtt – 1816 és 1888 között – kilencszer jelent meg, és ha valaki bizonyítani akarná, hogy a mai magyar konyha (és nyelv) mennyivel szegényesebb, mint a kétszáz évvel ezelőtti, csak szemezgetnie kellene a Czifrayból. Ráadásul ez az első olyan főzőkönyvünk, amelynek szerzőjét ismerjük.
Illetve mégsem. Czifray István ugyanis nem létezett. Mint Fehér Béla alapvető esszéjéből és Horváth Dezső bibliográfiai kutatásaiból tudjuk, a Cz. I. monogram nem Czifrai(y) István nevét takarta. Ezt csak később, a szerző és a kiadó halála után biggyesztették a címlapra. Az igazi szerző Czövek István ügyvéd. Ám ő is inkább fordító, hiszen a receptek egy része erősen emlékeztet Ignatz Gartler és Barbara Hickmann Kipróbált bécsi szakácskönyvének 1793-as kiadására, amelyben a szerzők hat fejezetben tárgyalják az alapanyagokat.
A Trattner-féle nyomda ebben az időszakban Czövek számos fordítását adta ki, de először a nyomdász halt meg 1925-ben, majd három évvel később idősebb Trattner Mátyás és Czövek István is, így a nyomdát Trattner veje, Károlyi István vitte tovább. Ő pedig vagy nem tudta, kit takar a Cz. I. monogram, vagy nem akart jogdíjat fizetni és kitalálta a Czifrai nevet. (A negyedik kiadástól y-nal.)
Csak az a furcsa, hogy már 1818-ban (tehát a második kiadás megjelenése előtt) lehetett tudni, ki a valódi szerző, hiszen a Tudományos Gyűjtemény 1818. évi második kötetében az ajánlójegyzék Czövek Istvánt jelöli meg a szakácskönyv szerzőjeként. A 22 éves Károlyi feltehetően nem olvasta a Tudományos Gyűjteményt, később meg senki sem figyelmeztette. Kérdés az is, ki írta a harmadik kiadás előszavát 1929-ben. Ha Czifrai nem létezett, akkor csak Czövek István írhatta. Ám ő egy évvel korábban elhalálozott. Megírta volna ennyivel korábban? Vagy megíratták egy ügyes szerkesztővel?
Számomra talányos az első kiadás elé írott versezet is. Ebben Cz. I. a következőket mondja: „Meg van a Szakács Könyv szép Rósika írva, / Mellynek írására kértél csak nem sírva.” Ki Rósika? A szerző felesége? Nosza, nyomozzuk ki, volt-e Czöveknek felesége? Ám mielőtt belehajszolnánk magunkat egy újabb gasztrorejtélybe, inkább folytassuk az olvasást. Kiderül, hogy Rósika szép leány képzelt múzsa, aki a szerzőt imigyen biztatta: „Bár csak Magyar Szakács Könyvet írna valaki!” Hát az ügyvéd úr megírta: „Itt van, élj vele a Férjed, s magad kívánságára, / De egy pár csók legyen érte az Író jutalmára.” Nem a felesége, világos, csak takaros gazdasszony, akinek aztán a szerző elmondja, milyen legyen a „tsinosan rendbe szedett” konyha és hogyan kell „illendő módon etetni a dolgosokat”.
A legendák pedig tovább élnek. A hatodik kiadás előszavában Vasváry Gyula szakácsmester a következőket mondja: „Boldogúlt Czifray István, Szakács mester, több esztendők előtt, részint nagy Mesterének (a’ fenséges Nádor Ispány Szakácsának) alapos Oktatásait vévén vezérül, részint Magyar Asszonyságoknak szakácsi próbatételeit ’s fogásait tartván szeme előtt, részint pedig idegen nyelvű munkákat is használván, szerkesztette jelen Szakácskönyvét.” Ennek receptjeit bővítette most duplájára Vasváry úr (kitalált név ez is). Ez pedig a „csalhatatlan”, pontos nemzeti receptkönyv, hiszen „az eddig megjelent e’ nembeli munkákban csak az ügyetlen kezekkel összvefértzelt zavarékok nyomait lehet észrevenni”.
Főzni művészet, eladni kunszt – sommázhatnánk a Czifray történetét.
Vinkó József – www.valasz.hu
Szellem a fazékból – Gasztrotörténetek
Ínycsiklandó történek a Magyar Konyha főszerkesztője, a Heti Válasz gasztronómiai rovatának szerzője, Vinkó József tollából.
A szerző ajánlása: 
„Úgy lapozd ezt a könyvet, Kedves Olvasó, mintha épp csak bekukkantottál volna a konyhába, ahová az illatok csalogattak. Kíváncsi voltál, mi fő a fazékban. Óvatosan emeld meg egyik-másik fedőt, szimatolj be a sütőbe, kóstold meg a mártást, vigyázz, meg ne égesd a nyelved. A fedő alól most nem illatok szállnak feléd, hanem ínycsiklandó történetek.”
Kiadói kedvezményes árusítás:
Heti Válasz Kiadó
1027 Budapest, Horvát u 14-24., V. emelet.
Telefon: (061) 461-1400
Nyitva tartás: H-P: 8-16.30 óráig
E-mail: recepcio@hetivalasz.hu
