Az élet akkor magasrendű, ha művészi – írja Hamvas Béla,
az esszéköltészet nagymestere Magyarország délnyugati fertályának szelleméről elmélkedve. A déliek tudják még, hogy teremtő géniusznak kell lenni: családban, szerelemben, gazdaságban, mindenben.
Az élet akkor magasrendű, ha művészi – írja Hamvas Béla, az esszéköltészet nagymestere Magyarország délnyugati fertályának szelleméről elmélkedve. A déliek tudják még, hogy teremtő géniusznak kell lenni: családban, szerelemben, gazdaságban, mindenben.
Keszthelyen, a zalai lankák karéjába font délnyugati városban, hol a romantikus és eklektikus műemléki épületek olvadnak földöntúli egységbe a szelíden markáns tájjal, a leghétköznapibb ember is alkotóvá változik.
Az olykor megvaduló óriás, a Balaton, az idilli üdülőkalárist maga köré növesztő hévízi meleg tengerszem, a nyáron haragoszöld, ősszel bronzbarna, télen hófehér zalai dombok szakrális körbe fonják a legszebb itáliai mediterrán üdülővárosok aurájával vetekedő festői települést. A nyaraló a hely szellemének mágiájában szabályosan átlényegül, s egyre inkább úgy érzi, hogy itt az olyannyira áhított passzív pihenés helyett az intenzív feltöltekezés évadja köszönt rá.
A romantikus eklektikus belvárosban révedező emberfia szellemi erőit fölkorbácsolja a váratlanul elé táruló Festetics-kastély és a Helikon-park klasszikus harmóniája. A palotát és a kertjét Festetics György az 1791-es keszthelyi letelepedése után varázsolta a pannon vidékre, ám ezt a sajátos színű, zenéjű, zamatú keszthelyi kultúrát már a VII. században megalapozták az itt élt keresztények. Festetics, a hely szellemének késeibb óriása az utókort is megajándékozta a nyolcezer kötetessé gyarapodott Helikon-könyvtárral.
E bibliotékáról elmondhatjuk, hogy a nemzet legnagyobb, egészében megmaradt főúri gyűjteménye. Többek között itt található Sylvester János iniciálés, kódex formájú, XV. századi Újtestamentuma, amelyre hívő keresztényként, magyarként is büszkék lehetünk. Arról, hogy hogy mennyire joggal viselhetné ez az alig több mint húszezres település „a legek városa” címet, tanúskodik az 1979-es alapítású Georgikon, Európa első mezőgazdasági főiskolája is.
A sétáló a vásártér nyüzsgésében alámerítkezve, a Pethő-ház barokk pompájára rácsodálkozva megpihenhet az egykor gótikus, mára eklektikussá formálódott római katolikus templom tövében. Kissé megfáradt tekintete végigsiklik a romkerten, a rendházon, akaratlanul is emlékezve a nagy elődökre. A Pethő-házban a Sába királynője című operaremek szerzője, Goldmark Károly jött erre a világra, a rendház falai közt pedig a költő Batsányi János tanult. Közben a vándornak betölti a lelkét a keszthelyi kultúra lélekújító, ihletfakasztó géniusza.
Pósa Zoltán – www.magyaridok.hu
