Országszerte több száz múzeum, közgyűjtemény, kastély, palota és még számos műemlék nyitotta meg kapuit a szeptember 17. és 18. között megrendezett Kulturális Örökség Napjain.
A program különlegessége, hogy ilyenkor olyan helyszínekre is benézhetünk, amelyeket az év többi napján elrejtenek a látogatók szemei elől. A Petőfi Irodalmi Múzeum tárlatvezetésén jártunk.
A Petőfi Irodalmi Múzeumnak otthont adó Károlyi-palota az ország egyik legjelentősebb klasszicista műemléke. Az épületet gróf Barkóczy Ferenc püspök, a kultúra nagy mecénása 1747-ben vásárolta meg, amely később a Károlyi-dinasztia birtokába került. A mintegy 32 hold területen elhelyezkedő ingatlan és környezete az idők során számos átalakítást megélt. Ma is látható formáját az 1832 és 1847 között zajló munkálatoknak köszönheti. A kivitelezésben olyan neves magyar tervezők is részt vettek, mint Pollack Mihály és Ybl Miklós.
Az épület ajtaján belépve a vörösmárvány grádicsokból álló lépcsőkön át vezetett utunk a többi helyiségbe. A tárlatvezetés során megcsodálhattuk a Dísztermet is, amely korábban nagy báloknak és rangos előkelőségek rendezvényeinek adott otthont, például I. Ferenc József és Mária Terézia is járt itt. A helyszín mostanság is kiemelt helyet kap az intézmény életében, hiszen ünnepségeknek, sajtótájékoztatóknak, irodalmi esteknek és író-olvasó találkozóknak biztosít helyet. A Díszterem után rögtön a kis bálterembe értünk, amely mindig is a pihenés, a beszélgetés és a fogadások helyszíne volt. Jellegzetes, leginkább rózsához hasonlítható mintázatát egy fennmaradt, aprócska tapétadarab és korabeli leírások alapján rekonstruálták.
A szalonokat végigjárva többek között betekinthettünk Zichy Karolina olajzöld színekben pompázó, kanadai fehérmárvány kandallós budoárjába és férje, Károlyi György titkárának, Bártfay Lászlónak dolgozószobájába, aki a reformkor egyik legjelentősebb irodalmi szalonját hozta létre. A palota építéséért és még más gazdasági és jogi ügyekért is felelős vezető híres alkotókat látott vendégül, többek között Kazinczy Ferenc, Bajza József és Deák Ferenc is megfordult nála. A Petőfi Irodalmi Múzeum 1957-ben költözött az épület falai közé.
Végh Nóra
