Csehov a hallgatás, a sejtetés nagymestere.
„A Sirály is tele van titkokkal: félbemaradt háttértörténetek, elhallgatott utalások, családi legendák, melyeket nem fejtenek ki. Ezekről a titkokról szerettem volna többet megtudni” – mondta el a Kultúra.hu-nak Kiss Csaba, aki a Jászai Mari Színház felkérésére írta meg új darabját, a Nappalok és éjszakákat. A történet Csehov világába kalauzol minket.
Az előadást először október 7-én láthatja a közönség a tatabányai Jászai Mari Színházban. A premier egyben ősbemutató is. A Nappalok és éjszakák Csehov Sirály című színművének arról a két évéről szól, mely a harmadik és a negyedik felvonás között telik el. Itt Trepljov elmondja a doktornak, hogy Nyina élete nem sikeres – megszökött otthonról, színésznő lett, összeállt Trigorinnal, és gyerekük született, – aztán Trigorin elhagyta, a gyerek meghalt, és a színésznői karrier is kisiklott. Egy fiatal lány tragédiája két sorban.
„A felkérés Crespo Rodrigotól, a Jászai Mari Színház igazgatójától érkezett. Ők a tavalyi évadban, 2015 februárjában játszották Csehov darabját (szerk.: Sirály avagy 80 kiló szerelem címmel, rendező Rába Roland), és annyira beleszerettek, hogy folytatni kívánták a játékot az orosz szerző művével. Így kerültem én a képbe. Gyakorlatilag a Sirály továbbgondolására kértek fel” – meséli Kiss Csaba, a darab szerzője és rendezője, akiről sokan tudják a szakmában, hogy jól ismeri Csehov életművét.
„Elég sokat foglalkoztam vele, több olyan előadást is rendeztem, amely Csehov prózai írásaiból, levelezéséből született. Két alkalommal a Sirályt is színpadra állítottam, Sepsiszentgyörgyön és Miskolcon. A felkérés mégis váratlan volt, de nagyon tetszett az első pillanattól kezdve. Volt benne valami különös szellemi izgalom. Játszani a Sirállyal. Csehov drámájában rengeteg magánéleti részlet rejlik. Ez a leginkább önéletrajzi műve. A Csehov szerelmei című előadásunk kapcsán már találkoztam a legfőbb szereplőkkel, Lika Mizinovával, „a mongúzzal”, Potapenkoval az ukrán íróval, Krisztinkával, a halott kislánnyal. Melihovoban is jártam, ahol ez a különös szerelmi háromszög lezajlott. Egyik levelében Lika azt írja Csehovnak: „tegnap megnéztem a Sirályt, és úgy bőgtem, mint még életemben soha. Ezt is az én életemből vette.”
 |
| Tóth Rita, Kardos Róbert, Trokán Anna, Danis Lidia |
A Nappalok és éjszakákkal Kiss Csabának nem az volt a szándéka, hogy a Sirályt „kiegészítse”, csupán játszani akart Csehov alakjaival, titkaival, stílusával. „A legfontosabb kérdés számomra az volt, hogy milyen viszony fűz Csehov Sirályához 140 évvel a mű születése után. Nem egyszerű kérdés. A Nappalok és éjszakák egy kortárs magyar dráma – amely illeszkedik egy „régi” orosz történethez. Nagyon izgalmas volt meglelni a kapcsolódási pontokat. Csehov világához közelálló nyelvet használtam, de nem próbáltam ellesni a stílusát. Értelmetlen lett volna. Az emberi történetek viszont töretlenül folytatódnak – magyarán: ha egy este eljátszanák Csehov négy felvonását és az én négy felvonásomat egyben – akkor szerintem a nézők nem vennék észre, hol szakad meg a csehovi mese és hol kezdődik az enyém. Ugyanis nem a nyelvezetében van a Sirály titka, hanem az emberi karakterek felvillantásában és elhallgatásában. A titkokban. Ezt próbáltam a Nappalok és éjszakákban megmutatni. Nagyon kíváncsi vagyok, hogy fogja fogadni a közönség és a kritika.”
A szerző elárulta, számára nagyon izgalmas játék volt az alkotási folyamat. „A Sirály Csehov egyetlen darabja, amelyben valaki útnak indul megvalósítani az álmait. Szárnyát szegik, de legalább megpróbálta. A többi csehovi hős csak vágyott a kitörésre, elutazásra, másfajta életre. Ilyen szempontból a Sirály ideális kiindulópont. Két ismeretlen év nagy drámai történetekkel: otthonról való megszökés, színésznővé válás, gyerekhalál. Szerelem és féltékenység. Színház és irodalom. Ezekről a titkokról szerettem volna többet megtudni. Az írás nyilvános gondolkodás. Ahogy az is kérdés volt számomra: mennyire lehet ez önálló darab? Megértheti-e a néző az eredeti dráma ismerete nélkül? A főpróbahét küszöbén már nyugodtan ki lehet jelenteni a Nappalok és éjszakákat akkor is érteni és élvezni tudja a befogadó, ha soha nem olvasta a Sirályt. Ha olvasta, esetleg látta is, újabb részletek, párhuzamok nyílnak meg.”
Kiss Csaba megjegyezte: nagyon inspirálta őt, hogy tudta, melyik szerepet melyik színészre írja, ki fogja játszani Tatabányán. Trokán Annával egy Boris Vian előadásban már dolgoztak együtt, Kardos Róbertet is több éve ismeri. Györgyi Anna, a tatabányai Arkagyina már játszotta ezt a „érett dívát” néhány évvel ezelőtt Miskolcon. Danis Lídia és Crespo Rodrigo pedig ugyancsak Mását és Trigorint adták korábban, a Sirály avagy 80 kiló szerelem című előadásban Tatabányán. A megújult régi szerepekkel való találkozás mindenki számára izgalmas játék.
„Az is érdekes kihívás volt, hogy mivel Csehov négy felvonásosra írta a darabjait – ezt a különleges felosztást én is meg akartam őrizni, ezzel tisztelegve a csehovi szerkesztés előtt. Viszont négy felvonás négy díszletet jelent. Ezt kamaraszínházban eléggé nehéz kivitelezni. Így a két fiatal tervezővel, Safranek Zitával és Rákay Tamással azon gondolkodtunk, hogyan lehetne olyan látványt tervezni, amelynek leépülése, elfogyása végigkíséri a darabot. Minden színben változik a tér – a történettel együtt. „Nem árulom el a megoldást, – mondta Kiss Csaba – de az az érzésem, ha Anton Pavlovics magával vitte cvikkerét a mennybe, és október 7-én letekint ránk egy felhő szélén ülve, elégedett lesz a látvánnyal.”
Szereposztás, alkotók
Irina Arkagyina, híres színésznő: Györgyi Anna
Borisz Trigorin, sikeres író: Crespo Rodrigo
Nyina Zarecsnaja – kezdő színész: Trokán Anna
Konsztantyin Trepljov, Arkagyina fia: Mikola Gergő
Dorn doktor, vidéki orvos: Kardos Róbert
Mása, Trepljov szerelme: Danis Lídia
Boy, sírásó: Maróti Attila
Anfisza, ügyelőnő, Gagavadze néni: Tóth Rita
Díszítő, segéd: Varga Imre Dániel
Díszlet: Safranek Zita
Jelmez: Rákay Tamás
Rendező: Kiss Csaba
Készítette: Wéber Anikó
