Lehet békén kellett volna hagyni ezt az egész Reacher storyt és örülni neki, hogy jól kaszált az első rész.
Mit is írtam három éve? „Nem mondom, hogy szeretnék több részt, nem mondom, hogy etalon lesz, de két órára tökéletes kikapcsolódás, soha ennél rosszabbat.” Pedig nem is Nostradamus a nevem, csak Scal…
Vagy az is lehet Kasszandra, mert annak a jóslataira nem figyelt soha senki. Lehet békén kellett volna hagyni ezt az egész Reacher storyt és örülni neki, hogy jól kaszált az első rész. Tom Cruise már akkor is kereken ötven volt, most meg ötvennégy. Ha még egy részt bevállal ilyen tempóban, hogy legalább egy trilógia legyen, akkor hány éves lesz? Hatvan? Miért nem két év után készült? Elvégre Lee Child Reacher könyveiből tele a padlás. Bár ez a legkisebb probléma a filmmel, mert a színészekkel, különösen Cruise-val nincs gond, kirobbanó formában látható… még mindig tudja csinálni, továbbra is mindent ő csinál, néha azt is amit nem kellene. De akkor is, egy akciófilmnél a korral bizony számolni kell, és az idő vasfoga előbb utóbb megrág mindenkit, jobb lett volna ezt az egészet 35-40 éves kora körül kezdeni.
A bizakodásra az is okot adott, hogy Cruise közben három elképesztően jó filmet is lenyomott, a Feledés, A holnap határa, és a Mission Impossible – Titkos nemzet képében. De hol van ez a film a Titkos Nemzethez képest? A lova lába nyomát se csókolhatja meg. Úgy néz ki az egész, mintha valami Jean-Claude Van Damme film ide teleportált volna a 80-as évekből, és úgy is viselkedik, akciók terén nincs vele sok gond, de hogy miről szólt? Érdekes? Fontos? Kijössz a moziból és már nem tudod. Elképesztően érdektelen film a Jack Reacher folytatása, így nézed, hümmögsz, ha van popcorn eszegeted, és majdcsak eltelik a két óra.
Az első félóra az ütős kezdés után – amit a trailerben ezerrel nyomattak – még kínos is, mert Reachert öt perc alatt elkezdik üldözni gyilkosságért, amit persze nem ő követett el, így hát egyetlen megoldás van, bebizonyítsa saját ártatlanságát. A könyvből nyilván ismerős Turner ügynök szintén gyanúba keveredik, így a menekülést ketten végzik, többnyire együtt, néha pedig felváltva. Az egyetlen baj, hogy Turner az előző részben egyáltalán nem szerepelt, és valami olyasmit kéne éreznünk, hogy ők ketten milyen régóta ismerik egymást, – nyilván a könyvekben ez így is van – és Reacher milyen rég szeretne belejutni a bugyijába. Cobie Smulders elképesztően jó ebben a szerepben, ambivalens, de mindenképpen méltó párja Cruisenak, és a kőkemény Reacher karakterének is egyformán.
A legnagyobb baj a filmmel, hogy Cruise túlságosan rátelepedett. Ennyire nem adni terepet Smuldersnek azért eléggé szembetűnő. Minden akciót ő végez, mindenhova ő megy, Smuldersnek nincs egy különálló jelenete, vagy ha volt, hát kivágták, ami átjön a filmen is, vagyis még reflektálnak is rá, csak nem biztos, hogy jól sikerült, mert amolyan szexista, feminista nézeteivel próbál lerángatni a földre. Emiatt a kezdeti, mikor dugunk latolgatás átmegy egy érezhető feszültségbe a két karakter közt. De elég megnézni a plakátkampányt is, a teaseren még csak Cruise nagy feje feszített, a véglegesre már ráfért Smuldres is, de persze csak hátulról, hogy valami látszódjék az arcéléből. Nem kellett volna elszívni minden fényt, ha csak annyi történik, hogy végig ketten küzdenek az igazukért, már egy jobb film születik, ami érdekesebb, jobb… valami olyasmi mint a Titkos nemzet.
Érdekes szál továbbá, hogy Reacher megtudja van egy tizenöt éves lánya, aki nagyjából ugyanolyan kotnyeles, és idegesítő lázadó klisé, mint Bruce Willis lánya Az utolsó cserkészben. De ez legalább adott egy érdekes ízt a filmnek, miszerint az övé a lány, vagy sem? Elvesztegetett tizenöt évet az életéből, mert annyira csak az érdekelte, hogy mindenkit leverjen, aki beszól neki, vagy elvesztegetett tizenöt évet az életéből, mert annyira csak az érdekelte, hogy mindenkit leverjen, aki beszól neki? A lányt alakító Danika Yarosh hozza a karaktert, nem biztos, hogy vele van a gond, inkább a karakterrel. Meg a történettel, szóval csak eljutunk a forgatókönyvig megint. Ha hozzáteszem, hogy a filmet az az Edward Zwick rendezte, akivel már egyszer Cruise összehozta Az utolsó szamurájt, akkor felmerülhet a kérdés, miért is felejtett el ennyire rendezni az eltelt tizenhárom év alatt? Elvégre az egy nagyszerű film volt, emlékezetes pillanatokkal. Itt garantálom, hogy egy ilyennel nem fogsz találkozni.
Kárpótlás, hogy a film a második felére magára talál, legalábbis akciók terén unatkozni nem fogunk, mert lőnek, verekednek, menekülnek, nyakat törnek, ahogy már írtam, amolyan nyolcvanas évek szintjén – Cruise még egy autóablakot is ököllel zúz szét, ami Az utolsó akcióhős után már inkább vicces mint menő -, csak kár hogy közben eltelt negyed évszázad, hogy Cruise azért nem egy Van Damme, és, hogy moziteremben nem olyan filmet akarok nézni, amiket még a videotéka polcaira is visszatettem. Szóval totál kihagyható film lett a Nincs visszaút, nemhogy az első részt nem múlta felül, de még annak szintjét se tartotta meg, ezért ha szeretnétek megnézni, inkább nézzétek meg még egyszer az első részt, és akkor jobban jártok. Vagy még inkább nézzétek meg a Titkos nemzetet, mert lehet nem Jack Reacher film, de az legalább jó.
FILMBOOK – Minden, ami FILM. Szigorúan csak 18 éven felülieknek!
