A Barcsi Nemzetközi Művésztelep, a Ceredi Nemzetközi Művésztelep, a GébArt Zalaegerszegi Nemzetközi Művésztelep, a Gödöllői Iparművészeti Műhely és a zalaszentgróti Villa Negra művésztelep képviselői tartottak előadást február 3-án a Műcsarnokban.
„Az erős művésztelepet az jellemzi, hogy erős egyéniségek határozott céllal érkeznek” – ezzel a Misch Ádám-idézettel nyitotta meg Halmos Klára, a Barcsi Nemzetközi Művésztelep vezetője a róluk szóló előadását.
A Barcsi Nemzetközi Művésztelepért Alapítvány 1997 óta foglalkozik a művésztelep megszervezésével, pályázatok elkészítésével, és kezeli a művésztelep több mint nyolcszáz darabos gyűjteményét. Az új műalkotásokat hagyományosan a táborzáró kiállításon mutatják be. „Azért is jó, hogy minden művész együtt dolgozik, mert így megtanulhatják a szakma rejtelmeit, a munka után pedig mindig jut idő egy jó beszélgetésre” – mondta a közös munkáról Halmos Klára, miközben hangulatképeket vetített a közösségről.
Ezt követően Fürjesi Csaba, a Ceredi Nemzetközi Művésztelep vezetője lépett a pódiumra, aki először a „Salgótarjántól 132 szerpentinre fekvő” településről, Ceredről mesélt. Nem véletlen, hogy az előadó szinte rajongással beszélt a páratlan szépségű kis faluról, hiszen a helyszín központi szerepet játszik a művésztelep életében.
A Ceredi Nemzetközi Művésztelepet 1996-ban civil kezdeményezésként képzőművészek indították. Céljuk egy nemzetközi kortárs művészeti projekt létrehozása volt csendes, érintetlen környezetben, ahol az alkotás és az elmélkedés zavartalanul biztosított. A befogadó falu megismerése után a vezetés úgy döntött, hogy aktívan részt vesz a falu életében, és az addig klasszikus hagyományokon alapuló művésztelepi működési formájukat is továbbfejleszti. Így jött létre a hét-tíz napos időtartamú, tematikus projekt. Ennek a témája évről évre más, de mindig a faluból kell meríteniük a meghívott képzőművészeknek.
A Ceredi Nemzetközi Művésztelep professzionális alkotókat fogad és igyekszik egy-egy projektre felfűzve lenyomatot képezni a kortárs művészet jelenlegi helyzetéről. Emellett segít, hogy fennmaradjon egy kis falu neve és annak hagyományai, valamint nem utolsó sorban biztosítja Magyarország részvételét a nemzetközi művészeti áramlatokban. Az alkotások széles skálán készülnek a betontól a fotón át a textilig, de drónnal is szívesen dolgoznak a művészek.
„A művésztelep résztvevői aktív párbeszédet folytatnak a helyi társadalommal a kortárs művészet eszközeinek segítségével. Ez tematikus esemény, amelynek témája valamilyen formában mindig a falu. Így váltunk részévé a közösségnek” – emelte ki Fürjesi Csaba.
„A GébArt szinonimája a kollegialitásnak, a kedvességnek és a barátságnak” – mondta Prokné Tírner Gyöngyi, a GébArt Zalaegerszegi Nemzetközi Művésztelep szakmai vezetője.
A művésztelepet maximális alkotói szabadság és sajátos alkotói atmoszféra jellemzi. A munkához szükséges feltételek: az alapanyag és két-három hét szállással, teljes ellátással biztosítottak. A projekt végén a művészek zsűrizett alkotásokkal járulnak hozzá a művésztelepi gyűjtemény és a szoborpark bővüléséhez. Az alkotásokból minden rendezvény végén bemutató kiállítást rendeznek, amely egyben a telep záróakkordja.
A Gödöllői Iparművészeti Műhely (GIM-Ház) 1998-ban alakult Gödöllőn és környékén élő hivatásos, országosan és nemzetközileg elismert iparművészek csoportosulásaként. A műhely célja a századfordulón létrejött, európai hírű Gödöllői Művésztelep szellemiségének, művészeti hagyományainak továbbéltetése, megismertetése a kortárs művészetben, a kultúra, az oktatás és a nemzetközi kapcsolatok területén. A műhely kortárs művészeti kiállításoknak ad helyet, és az alkotóművészek műtermei is látogathatók.
„A műhely egyik legnagyobb eredménye a 2001-es Élmény és eszmény című kiállítás megrendezése volt, amely nagy sikert aratott a közönség körében” – összegezte Katona Szabó Erzsébet Ferenczy Noémi-díjas textilművész, a GIM-Ház vezetője.
A kiállítóteremben és a színekre komponált, festői hangulatú kertben nyaranta tematikus, összművészeti rendezvényeket tartanak: szabadtéri animációs filmvetítések, divatbemutatók, költői és zenei estek várják az érdeklődőket. Az alkotóházban hagyományokra épülő művészeti oktatás valósul meg, amelyre jellemző a növendékekkel való egyéni foglalkozás, a magas szintű mesterségbeli tudásra való nevelés professzionális művészeti környezetben. Az oktatási program része a rendszeres, nyári művészeti tábor.
Zárásként az alapító, Lelkes Márk mutatta be a zalaszentgróti Villa Negra művésztelepet. A művésztelep vezetője a célokról így fogalmazott: „fontos, hogy olyan légkört teremtsünk, ahol jól érzi magát az alkotó”.
A közösségnek olyan helyszín ad otthont, amely adottságaival, vonzerejével, szépségével és vendégszerető embereivel karaktert ad a művésztelepnek. Ez az inspiratív környezet kitűnő lehetőséget biztosít az autonóm alkotói munkára, barátságok elmélyülésére és szakmai beszélgetésekre.
Az érdeklődők február 19-ig a Műcsarnok kiállítótermében kaphatnak ízelítőt abból a sokszínű, magas színvonalú alkotótelepi munkából, amely a hazai művésztelepek tevékenységét jellemzi.
