Egy író mindig ott él a műveiben, még akkor is, ha nem a saját életét használta alapanyagként.
Különösen igaz ez Szabó Magda regényeire, aki számos alkotásásánál valóban saját életéből merített, és így azok által tovább él. A 2007-ben elhunyt írónőnek állít emléket Piros Ildikó Jászai Mari- és Kossuth-díjas színésznő Abigél titkai című estje.
A cím – Abigél titkai – némiképpen megtévesztő lehet, hiszen nem csupán az Abigél című regényből merített az előadáshoz Piros Ildikó. Megjelentek a színpadon a Katalin utca és az Ajtó című regények részletei is. A Marczibányi Téri Művelődési Központban tartott előadás Szabó Magdáról készült képek és videók vetítésével kezdődött, majd színpadra lépett Piros Ildikó egy szövegkönyvvel a kezében, kényelembe helyezkedett egy klasszicista stílusú fotelben és elkezdte felolvasni – igen, felolvasni! – Szabó Magda életét. Noha ezt nem kell szó szerint érteni. Nem egy önéletrajzot elemezgetett a színésznő csaknem két órán keresztül, bár erősen főpróba jelleget kölcsönzött a szövegkönyv a kezében. Hanem sorra vette azokat a fentebb említett alkotásokat, amelyekben valamilyen formában felsejlik az írónő életrajza. Az Abigél című kiemelt alkotás az írónő fiatal, tanuló éveit ismerteti meg a nézőkkel. A debreceni Dóczi Leánynevelő Intézet és az ott eltöltött évek adták a regényötletet Szabó Magdának. König professzor szelíd alakját pedig egykori franciatanáráról mintázta, aki szintén lágyszívű és érzelmes ember volt, akárcsak a regényben König, és akit a diáktársak szintén gúnyoltak, míg ki nem derült, hogy megjárta az első világháborút, ahol hősiesen helytállt. Königről az is kiderül a regényben, hogy ő a jótevő, aki segíti Abigélt és a többi lányt is. Majd következett az Ajtó című regény, amelyben Emerenc történetén keresztül nyerünk bepillantást az írónő életébe, amikor is már Szobotka Tibor feleségeként alkot Tiborral közös otthonukban. Végül pedig a Katalin utca című regényből olvasott fel Piros Ildikó színésznő egy hosszabb részletet.
Az est folyamán maga Szabó Magda is megszólalt, több vele készült interjút is levetítettek, és az Abigélből is megnézhettek két rövid részletet az érdeklődők. Ezenkívül Piros Ildikó több interjút elő is adott, amelyet még Szabó Magdával készítettek. Ezek mindegyikéből egy nagyon stabil háttérrel rendelkező, tudatos írónő rajzolódott ki, akiben hatalmas hazaszeretet volt. Ezt többször hangsúlyozta a levetített interjúkban is, Debrecen és a hazája iránti szeretet, a családi háttér, a támogatás, amelyet kapott mindennél fontosabb volt a számára. Külön érdekesség – és talán emiatt kissé személyesebb is volt az est –, hogy Piros Ildikó maga is játszott abban a négyrészes sorozatban, amelyet az Abigél című regényből készítettek, és a forgatókönyvet maga Szabó Magda írta. A színésznő Zsuzsanna nővér szerepét kapta, aki kissé merev, a szabályokhoz ragaszkodó, szigorú fiatal nő. Ettől függetlenül érezhető volt Piros Ildikó kapcsolata az írónővel, ami személyesebbé tette az egész estet is. Többször megjelent a színésznőnek dedikált könyv képe, melyet Szabó Magda nem Ildikó, hanem Zsuzsanna névre címzett. Ezekkel a vetítésekkel, képekkel egy pillanatra kiszorultak a nézők a teremből és szinte csak Szabó Magda maradt ott Piros Ildikóval, hogy ketten együtt idézzék fel az írónő életét.
Az est elején és végén is egy alacsony, törékeny, idős hölgy jelent meg a vetítővásznon. Beszélni kezdett. A beszéde – kinézete ellenére – pergő volt, és bár a hangja vékonyka volt, mégis határozottan szólt, véleményét ellentmondást nem tűrően közölte. Elmondta, hogy kétféle embert sajnált egész életében: akinek nem adatott meg, hogy olyan szülei legyenek, mint neki, akikre mindig is tud támaszkodni, felnézni, és az olyan embereket, akiknek a haza nem foglalt el akkora helyet a szívükben, mint az övében.
Megtudtuk továbbá azt is – még az est legelején –, hogy alig volt hároméves, amikor elvitték egy jósnőhöz, aki azt mondta: olyan ember válik majd belőle, aki történeteivel sok embert szórakoztat, sokáig fog élni, minden szerettét túléli majd. Ki hitte volna, hogy a jóslat ilyen pontosan beválik majd? Megtudhatták a nézők azt is, hogy mennyire tudatos és művelt környezetben nőhetett fel az írónő, hogy nagyon jól beszélte a latint, az angolt. Fontosnak tartotta, hogy ő maga tudjon megszólalni egy idegen nyelven, hiszen a tolmács úgy sem tudja szó szerint visszaadni az ő gondolatait.
Nagyon sokat járt színházba, már gyermekként ott ült az édesanyájával a bal oldalon, a sor legszélén – édesapja mindig a páholyból nézte a darabokat. Kiderült az is hogy tanárnak készült – egy ideig tanított is a debreceni gimnáziumban, ahol ő is érettségizett. Igazán különleges gyermekkora lehetett, amelyet egy testvér, egy örökbefogadott húg – akit, ha kezdetben nem is akart, de akire egész életében támaszkodhatott, ahogyan szüleire is – még varázslatosabbá tett. Ez a szeretet, ez a törődés az alkotásaiból is visszatükröződik. Szabó Magda a legtöbbet fordított magyar alkotónk, akinek a könyvei egyaránt szólnak gyermeknek, felnőttnek és idősnek. Számos regényében felfedezhetőek személyes vonások, de talán pont ezektől érzi igazán közelinek ezeket az alkotásokat az olvasó. Az írónő 2007-ben, 90 éves korában halt meg olvasás közben.
Piros Ildikó estje február 24-én megtekinthető a Klebelsberg Kultúrkúriában, továbbá február 26-án bemutatják a Turay Ida Színházban, ahol április 1-jén ismét megtekinthetik az érdeklődők. Ezenkívül az Óbudai Kulturális Központban és a Duna Palotában is látható lesz a Szabó Magda életét feldolgozó est.
Fischer Viktória – www.kultura.hu
