Miről híres Pécs?
Vajon az emberek többségének mi ugrik be a Baranya megyei városról: a Pécsi Tudományegyetem vagy inkább a Halott Pénz, a Kispál és a Borz, a 30Y és a Punnany Massif? Lehet-e ötvözni a zeneipart és a tudományt? Ezekre a kérdésekre adott választ Tóth Barbara, a Pécsi Tudományegyetem Zenélő Egyetem programjának szakmai koordinátora. Mindemellett szó esett a pécsi titokról is.
„Pécs olyan, mint Liverpool: mindkettő iparváros volt, majd ahogyan kiüresedtek az iparterületek, úgy alakultak meg a fesztiválhelyszínek” – mondta Tóth Barbara, aki nemcsak a Zenélő Egyetem programkoordinátora, hanem a 30Y zenekar marketingfelelőse is, valamint a Pécsi Tudományegyetem (PTE) hallgatója. Tóth Barbara a Backstage – Amitől jól működik a zeneipar! című workshop keretében tartott előadást Mi Pécs titka a zeneiparban? címmel. A titokra ugyan nem derült fény, ellenben annál többet lehetett megtudni a pécsi klubokról és fesztiválokról.
A régió egyik legnagyobb munkaadója a Pécsi Tudományegyetem, a hallgatók száma azonban az eddigi évekhez képest idén a felére csökkent, amit a jövőben a zenével kívánnak orvosolni a pécsiek. Van ugyanis valami a városban, ami összetartja az embereket, egy kulturális erő, amely közösséget kovácsol. Tóth Barba és két beszélgetőtársa: Kirschner Petra, a pécsi Szenes Klub vezetője – szintén egykori PTE-hallgató – és Ian O’Sullivan, a Mongooz and the Magnet énekese és frontembere, szintén PTE-s hallgató próbálta megfejteni, mit is jelent a „pécsiség”. A beszélgetés során többször is kiemelt szerepet kapott az egyetem, hiszen ez Pécs központja, szellemi élete is innen ered.
„Minden zenei tevékenység szorosan kapcsolódik az egyetemhez, létrejött egy olyan közeg, amely állandóan megújul, rengeteg zenész indult innen” – hangsúlyozta az épület fontosságát Tóth Barbara. Majd rátért az úgynevezett Zenélő Egyetemre, amely olyan ingyenes, bárki számára elérhető program, amely interdiszciplináris, fél éves kurzusokat tartalmaz, és a 30Y frontembere, Beck Zoltán hozta létre – aki szintén pécsi. „Ezek főként zenei kurzusok, de nem csak ehhez az irányhoz kapcsolódnak, hiszen volt már menedzsment képzés, színpadtechnikai kurzus és újságírói kurzus is. Minden, ami valamilyen formában kapcsolódik a zeneiparhoz, még próbatermet is tudnak biztosítani, és volt kurzus a pop és a pszichológia kapcsolatáról is” – ismertette a Zenélő Egyetem működését a program koordinátora. Ezután kiemelte: 2018-tól egyéni szakként is elindul a PTE-n a Zenélő Egyetem, amely kifejezetten a popzenei kultúrára épül majd, és bárki felveheti, aki a jövőben a zenéléssel akar foglalkozni, vagy a zeneiparban akar elhelyezkedni. „Ez nem azt jelenti, hogy csinálunk magunknak egy szakot, hanem rájött az egyetem – és az ország is –, hogy minderre tudományos szinten is szükség van” – hangsúlyozta a szak fontosságát Tóth Barbara. Idén nyáron minden érdeklődő belekóstolhat abba, hogyan is képzelték el a szervezők a „szakosodást” a ZEN POP UP Summercamp táborban, ahol öt nap alatt nemcsak elméletben, de gyakorlatban is látják majd a jövőbeni szak működését. A tábor végére pedig egy komplett programdélutánt kell összeállítaniuk a résztvevőknek – angol nyelven – a Fishing On Orfű nulladik napjára.
 |
| Tóth Barbara, Kirschner Petra, Ian O’Sullivan, Bihari Balázs |
A legtöbb egyetemi városnak van egyetemi klubja, Pécsnek azonban nincs. A különböző karok ugyanis pécsi klubokban tartanak bulikat. Ilyen például a Szenes Klub, amely élőzenei koncerteket szervez, vagy a Pécsi Est Café és az Amper Klub. A város nem csak zenei klubokban és bandákban bővelkedik, fesztivál is számos található már a baranyai megyeszékhelyen. Tóth Barbara kiemelte a Pécsi Egyetemi Napokat, ahol minden olyan banda fellépett már, amely számít, de még nem töltenek meg arénákat. De ilyen, a városhoz kapcsolódó rendezvény még a Fishing On Orfű vagy a Made in Pécs. Utóbbi egyébként igencsak formabontó fesztivál, hiszen a tavaly fellépett 109 zenekar közül a legtöbb amatőr volt, így azért akadtak érdekes koncertek is. Itt azonban ez nem feltétlenül hiba, hiszen a rendezvény célja, hogy a fiatal, még kezdő zenekarok is bemutatkozhassanak, vagy megismerhessék például a színpadi beállást – igen, vannak olyan fellépők, akik még ezzel sem találkoztak. „A Made in Pécs lényege, hogy visszaadjon valamit a városnak, az itt fellépő zenekarok nagyrésze ugyanis kezdő: vagy még nem lépett fel soha, vagy ilyen körülmények között még nem koncertezett” – hangsúlyozta a fesztivál szellemiségét a Szenes Klub vezetője, aki egyben a rendezvény projektmenedzsere is.
 |
| Bihari Balázs, Kirschner Petra, Ian O’Sullivan |
A beszélgetés moderátora, Bihari Balázs felhívta a figyelmet a legfrissebb Recorder magazinra is, amely kifejezetten Péccsel foglalkozik, egy egész popzenei térképet készítettek a városról. A résztvevő pécsiek szerint az az alkotói közösség, amely a klubokat és a fesztiválokat is élteti, azért alakulhatott meg a városban, mert egyrészt Pécs nem nagy város, így minden zenekar – már befutottként is – a helyi klubokban próbál, közvetlenek egymással a már befutott és a még kezdő zenekarok. „A 30Y nem azért hasonló a Kispálhoz mert koppintja, hanem mert így tudják átadni a pécsiséget. Beck Zolihoz is szinte bárki odamehet egy pécsi klubban, akár egy kisebb zenekar is, hogy hallgassa meg a zenéjét és mondjon róla véleményt, annyira közvetlen a hangulat. Nem érzékelhető Pécsen, hogy lenne szintkülönbség egy zenész, egy átlagember vagy egy szervező között, Pécsen mindenki ugyanolyan közvetlen, és ez elengedhetetlen ahhoz a kreatív légkörhöz, amely Pécset körbelengi” – mesélte Kirschner Petra, a Szenes Klub vezetője.
Ezt a harmóniát mutatja az is, hogy az említett klubok egyáltalán nem versengenek egymással, felosztották egymás között, hol melyik szak tart bulit, vagy melyik zenekar lép fel. „Fesztiválszinten is ez jellemző, hiszen a szervezők egyeztetnek az időpontról, a stílusa pedig mindegyiknek más, így itt sincs rivalizálás.” Talán ez a már-már utópisztikus együttműködés adhat választ a pécsi titokra, vagyis arra: miért is működik jól a város zeneipara?
Fischer Viktória
Fotók: Csákvári Zsigmond
