Mit is jelent a magyaroknak a táncház?
Hagyományőrzést, szórakozást, találkozást, közösséget, dalolást, zenélést, táncot. Mondhatni: mindent! Hiszen az összejöveteleken szerelmek szövődtek, barátságok, családok születtek. Magyarországon 1972-ben, míg Kolozsváron éppen 40 éve indították el az első táncházat. Azóta nincs megállás: áprilisban mi is beléphetünk a harminchatodik Táncháztalálkozó forgatagába. Magyarországon Sebő Ferenc és Halmos Béla indította el az első táncházat még 1972-ben. Onnantól kezdve a táncházmozgalom óriási lendületet vett: megjelentek a néptáncosok, népzenészek, népdalénekesek, néptánc-koreográfusok, néptánc- és népzenekutatók, új zenekarok, táncegyüttesek, dalkörök alakultak, és számtalan lelkes amatőr indult gyűjteni a tájegységekre. A mozgalom pedig nem állt meg a határoknál. Kolozsváron ugyancsak a 70-es években: éppen 40 éve, 1977 februárjában szervezték az első táncházat. Az évfordulót kétnapos rendezvénysorozattal ünnepelték februárban Kolozsváron, ahol bemutatták Könczei Csongor néprajzkutató A 40 éves kolozsvári táncház sajtókronológiája I. (1977–1990) című kötetét is.
A könyv „nem a táncház történetét hivatott bemutatni, hanem az 1977–1990 közötti korabeli publicisztikában megjelent kolozsvári táncházzal kapcsolatos anyagokat. A szerkesztő a találkozón pontosított kiadványa címén, hiszen 1985-től a rendszerváltásig a cenzúra miatt nem lehetett az erdélyi magyar kisebbség táncházmozgalmáról írni, és 67 szerző jegyzi a kiadványban összegyűjtött cikkeket: olyanokat is megidéz, akiknek nem volt idegen a táncházak világa, de olyan szerzők is megjelennek, akik külső szemlélőként számoltak be a mozgalomról, ilyenek voltak például Láng Zsolt kortárs író szövegei” – olvasható a maszol.ro.
Aki a cikkek mellett élőben is bepillantana a táncház világába, áprilisban megteheti a 36. Országos Táncháztalálkozó és Kirakodóvásáron, melyet április 21. és 23. között rendeznek meg Budapesten. „Az egyik legjelentősebb hazai folkfesztivál a népzene, a néptánc és a tárgyalkotó népművészet seregszemléje, amelyen műkedvelő és hivatásos előadók, gyermek- és felnőtt néptáncegyüttesek, zeneiskolások és hagyományőrző népművészek működnek közre, a Kárpát-medencei és a moldvai magyarság, valamint a hazai nemzetiségek képviseletében” – írják a tanchaztalalkozo.hu oldalon, ahol a részletesen olvashatunk az idei programokról.
 |
| Fotó: Gorácz József, Forrás: tanchaztalalkozo.hu |
A rendezvény április 21-én este kezdődik egy nyitótáncházzal: „Halljunk szót…!” címmel a Fonó Budai Zeneházban, ahol a világ minden részéről érkező táncházkedvelők találkozhatnak. A másnap a Budapest Sportaréna küzdőterén a Tánchagyományaink programrésszel, táncházak és bemutatók sorozatával indul, a folklórban leggazdagabb Kárpát-medencei tájegységek és a hazai nemzetiségek felsorakoztatásával. A néptáncokkal csak most ismerkedők tanulhatják, akik tudják, táncolhatják az egymást követő, más és más hangulatú táncokat a Sportaréna küzdőterén.
A programrész kiemelkedő eseménye a Minden magyarok tánca, amely az évek során egyre nagyobb sikert arat. Alkalmanként csaknem száz fő áll színpadra a világ legkülönbözőbb részeit képviselve. A program lényege, hogy a határokon kívül élő magyar néptáncosok és népzenészek teret kapjanak tudásuk bemutatására. Az Aprók táncával, kézműves foglalkozásokkal és Tücsökringatóval a gyermekeket szórakoztatják. Ezután Tini táncház következik, amely egyúttal a művészeti szakiskolák fórumaként is szolgál. A 22-ei esti Gála műsorán fellépnek Magyarország kiemelkedő néptáncegyüttesei, hagyományőrző együttesei és a határon túlról érkező népművészek. A programot hajnalig tartó Éjszakai bál teszi teljessé, amelynek a Fáklya Klub ad otthont.
 |
| Fotó: Vitányi Iván, Forrás: tanchaztalalkozo.hu |
A 23-át családi napnak szánják, a gyermekekre és a gyermekes családokra fókuszálva. Az észak-alföldi régiót bemutató Aprók Bálja különlegessége, hogy a küzdőtéren a gyermektáncosokkal együtt a közönség is részt vesz a táncokban, mindenki kipróbálhatja magát a népi játékokban és ügyességi versenyekben. A kézműves foglalkozásokon is garantált az azonnali sikerélmény. A programot interaktív foglalkozások, mese- és bábelőadások, népzenei és néptáncbemutatók egészítik ki. A rendezvény különböző programrészeiben fellépnek a „Fölszállott a páva” tehetségkutató versenyben megismert gyermektáncosok, zenészek és énekesek is.
Délutánonként kamaratermi népzenei koncertekkel várják a látogatókat. Ezek közül is kiemelkedik a „Kerek évforduló” című produkció, amelynek apropója Sebő Ferenc – a táncházmozgalom emblematikus alakja – 70. születésnapja. Ugyancsak különleges programnak ígérkezik Borbély Mihály és barátai „Ókútból friss víz” című koncertje. Borbély Mihály a Vujicsics együttes alapítótagja, aki emellett a magyar népzene, a világzene, a dzsessz és a kortárs zene területén egyaránt tevékenykedik. Most olyan neves közreműködőkkel lép színpadra, mint Dresch Mihály (szaxofon), Lukács Miklós (cimbalom), Dés András (ütőhangszerek) és Farkas Zoltán „Batyu” (táncművész).
 |
| Fotó: Vitányi Iván, Forrás: tanchaztalalkozo.hu |
Folytatódik Novák Ferenc tánctörténeti előadássorozata, valamint az Aranygyöngyös és Aranysarkantyús táncosok, illetve művészcsaládok „Családban marad” című bemutatója. Táncmozaik címmel zenés-táncos beszélgetésen találkozhatnak Zsuráfszky Zoltán táncművész, koreográfussal, valamint bepillantást nyerthetünk a táncház módszer szlovákiai megvalósulásába.
A Táncháztalálkozó egyik nagy vonzerejét a Népművészeti Kirakodóvásár jelenti. A programot mindkét napon hangszer- és fotókiállítások, könyvbemutatók, valamint filmvetítések gazdagítják. Kodály Zoltán halálának 50. évfordulója alkalmából kamarakiállítást is rendeznek „Kodály, a népzenekutató” címmel.
 |
| Fotó: Vitányi Iván, Forrás: tanchaztalalkozo.hu |
A rendezvény esti gálaműsorát a Boban Marković Orkestar koncertje, valamint a Mindenki tánca – Szatmár című, a Táncháztalálkozóra készült nagyszabású produkció adja. Boban Marković zenéjében a balkáni és az európai zenei hagyományok keverednek önfeledt, szabad örömzenélés formájában. A Táncháztalálkozó nagyszínpadán ezúttal Básits Branka, Borbély Mihály, Vizeli Balázs és magyarországi nemzetiségi táncosok – a Tabán Szerb Néptánccsoport (Budapest), Rozmaring Szerb Táncegyüttes (Budakalász), Martenica Bolgár Táncegyüttes (Budapest) tagjai – közreműködésével szerepel. A koncertet követően a Felső-Tisza-vidék táncaiból és zenéjéből összeállított Mindenki táncával térnek vissza a népzene és a néptánc eredeti formájához. A legkiválóbb énekesek és a Táncháztalálkozó fesztiválzenekara közreműködésével több száz, népviseletbe öltözött táncos a nagyközönséggel együtt idézi fel a hajdani falusi bálok hangulatát.
Forrás: www.kultura.hu
