Szabó Magda mindenki által ismert és kedvelt író, több generáció nőtt fel az Abigélen, Az ajtón és számtalan sikeres alkotásán.
Ám lírai oldala mindeközben kissé háttérbe szorult, sokan azt sem tudják, hogy nemcsak kiváló író, de költő is volt, és több verseskötete is megjelent. Szabó Magda októberben ünnepelné 100. születésnapját, az ő tiszteletére rendeztek centenáriumi estet a Várkert Bazárban.
Az április 13-ai eseményen nemcsak a Jaffa és a Móra Kiadó által megjelentetett Szüret című – Szabó Magda összes kiadott és kiadatlan lírai alkotását tartalmazó – verseskötet mutatkozott be, de Náray Tamás festményei, illetve divatkollekciója is is láthatóak voltak, melyeket az írónő alkotásai ihlettek. Mindeközben pedig Gryllus Dorka színművésznő olvasott fel részleteket Az ajtóból, Für Elise-ből, A pillanatból, az Ókútból és még számtalan Szabó Magda-műből, melyek Náray Tamást megihlették.
A centenáriumi estet Gryllus Dorka nyitotta meg egy Szabó Magda-verssel, majd Gyutai Csaba, a Várkert Bazár ügyvezető-igazgatója vette át a szót, aki elmondta: „Szabó Magda lelkével és szívével látó ember volt, ő köszönt ma itt bennünket”. Az est házigazdája Juhász Anna, Juhász Ferenc kétszeres Kossuth-díjas költő lánya, a New York Művész Páholy háziasszonya volt, aki Gyutai Csaba után Prőhle Gergelyt, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatóját szólította a színpadra. A főigazgató beszédében kiemelte: a múzeum is készül egy nagyobb kiállítással az írónő születésnapjára, mely tárlat júniusban nyílik meg és Szabó Magda sokszínű személyiségét igyekszik megmutatni alkotásain keresztül. Prőhle Gergely arra is felhívta a figyelmet, hogy Szabó Magda a legtöbb idegen nyelvre lefordított magyar írónk, így az egyik leghitelesebb diplomatánk is.
Az est további részében Juhász Anna beszélgetett Jolsvai Júliával, a Jaffa Kiadó főszerkesztőjével, Dian Viktóriával, a Móra Kiadó főszerkesztőjével, továbbá Ugron Zsolna íróval és Kemény Zsófi költővel Szabó Magda költészetéről. A beszélgetés résztvevői először elmesélték első élményüket Szabó Magdával: a Jaffa és a Móra Kiadó főszerkesztője és Kemény Zsófi az Abigélt említette, míg Ugron Zsolna a Für Elise-t. A beszélgetés során többször elhangzott: Szabó Magda lírikusként kezdte meg pályafutását, és két verseskötete is megjelent – Bárány és Vissza az emberig –, sőt mi több Baumgartner-díjra is jelölték, amelyet azonban visszavettek tőle. Ezután csaknem tíz évig hallgatott, bár ez idő alatt is aktívan alkotott, és mint prózaíró tért vissza. „Azt hitték, elhallgattam, pedig csak a férjemen és a szüleimen kívül nem mutattam meg senkinek, mit csinálok. Műfajt váltottam, mert fuldokoltam már a saját verseim keserves világában” – idézte fel a tíz év szünetet Juhász Anna az írónő szavaival. Majd kitértek arra is: Szabó Magda írónak és nem írónőnek tartotta magát, hiszen az ő hitvallása szerint nincs különbség férfi és női alkotó között.
A beszélgetés végén bemutatták Szabó Magda most kiadott, Szüret című verseskötetét. Ugyan azonos címmel jelent már meg kötete az írónőnek, azonban a mostani kiadás teljesen új alkotásokat is tartalmaz: minden eddig megtalált, sőt eddig kiadatlan verse is belekerült a kötetbe, mely április 11-én, a költészet napján jelent meg Térei János ajánlásával, aki szintén debreceni alkotó. A beszélgetés alatt Szabó Magdáról készült személyes és profi képeket vetítettek, melyeket Tasi Géza, az írónő jogutódja adott át felhasználásra.
Az esemény zárásaként bemutatták Náray Tamás kollekcióját, melyet Szabó Magda alkotásai – Az ajtó, A pillanat, a Für Elise, az Ókút, Az őz, a Régimódi történet – ihlettek meg, a kollekciók közben Gryllus Dorka színművésznő olvasott fel részleteket a műből, és Havasi Balázs zongoraművész szerzeményeit hallhatták a résztvevők. „Gondolkodott-e már valaki azon, hogy ez a nő milyen szép volt? Hogy divatteremtő képessége volt, és akiről ma azt mondanánk, hogy ikon?” – tette fel a kérdést Náray Tamás – aki szintén debreceni, akárcsak Szabó Magda. Ez a stílusteremtés, ez az elegancia, amely az írónőből áradt, késztette kutatásra és ezt követően alkotásra Náray Tamás divattervezőt, akinek Juhász Anna volt segítségére, aki még az írónő szakdolgozatát is felkutatta, amely a római szépségápolásról szólt. „A ’60-as, ’70-es évek inspirációja alapján készült modern, de mégis klasszikus kollekciót látnak, az alapötletet a ruhák formájának és díszítésének megvalósításában pedig Szabó Magda életműve és az ő személyisége adta” – mutatta be a kollekciót Náray Tamás.
Fischer Viktória
