Modern technikával a madarak tudásszomjának nyomában

322

Egy nagyszabású európai kutatásban azt vizsgálták meg, hogy papagájok és varjúfélék esetében bizonyos tényezők megléte mennyiben befolyásolja a soha nem látott tárgyak feltérképezésének gyorsaságát és gyakoriságát.

A vizsgálatot Ausztriában (Messerli KUatóintézet), Németországban (Max Planck Ornitológiai Intézet) és Angliában (Lincolni Egyetem) végezték.

Általánosságban azt feltételezzük, hogy a neofób fajok (az újdonságoktól idegenkedők) általában nem szeretnek annyira felfedezni, mint azok, amelyek igen (neofilek). Például, az új-zélandi keákról ismeretes, hogy képesek autókat károsítani, annyira érdeklődnek az újdonságok iránt.

 

Az eredmények arról tanúskodnak, hogy a madarak neotikus (mennyire neofóbok vagy neofilek) stílusa befolyásolja, mikor kezdenek neki az új dolgok felfedezésének, de annak mértékére nincs hatással. Vagyis, a neofób állatok ugyanolyan mértékű feltérképezést végeznek el, csak jóval később kezdenek neki. Arra is fény derült, hogy a fiatalok gyorsabban látnak neki a feladatnak, mint a felnőttek.

A kutatók azt is kiderítették, hogy figyelemre méltó módon az egyéni különbségek és jellegzetességek sokkal fontosabbak a fajszintű eltéréseknél annak meghatározásában, mennyire tudásszomjas a madár a feltérképezéshez. Mindez azt sugallja, hogy a neotikus stílus nem ama kihívások eredménye, amelyekkel az egész faj szembesült, mint inkább az egyes példányoktól függően eltérő.

A vizsgálat részeként a papagájoknak és hollóknak érintőképernyőt mutattak be, amelyen szabályos időközönként két eltérő színű forma jelent meg, majd megtanították nekik, hogy az egyik kiválasztásával jutalomfalatot kapnak. Mindegyik madárnak 16 formapárt mutattak be, a feladat során néhány újat is kaptak, amellyel korábban nem találkoztak. A szakemberek lemérték, milyen gyorsan reagáltak a madarak az új formákra, és a teszt mely pontján kezdtek neki vizsgálatuknak.

Új-zélandi kea. (Fotó. Raoul Schwing/Aucklandi Egyetem /AFP)

Új-zélandi kea. (Fotó. Raoul Schwing/Aucklandi Egyetem /AFP)

A megfigyelésekből kiderült, hogy az egyéni különbségek hatással vannak rá, milyen gyorsan kezd neki a madár az újdonság vizsgálatának. Ennek valószínű oka a szerzők szerint az életkor, a szociális hierarchiában betöltött pozíció és a madár korábbi tapasztalatainak kombinációja.

A vizsgálatban részt vett madarak a papagájok és varjúfélék 9 faját reprezentálták. Úgy választották ki őket, hogy eltérő ökológiai háttereket reprezentáljanak, ezáltal az olyan tényezőket is figyelembe lehet venni, mint a ragadozók kifejtette nyomás valószínűsége. Például, a szigetekről – úgymint a Goffin-kakadu vagy a nagy vázapapagáj – származó fajok kisebb valószínűséggel vannak kitéve ragadozóknak, mint a varjak, csókák, és afrikai szürkepapagájok, amelyek sokkal nagyobb területen élnek.

A vizsgálat részeként a lincolnshire-i állatkert nemespapagájainak reakcióit is feltérképezték.

A kutatásról a Scientific Reports folyóirat számolt be.

Forrás: hirado.hu

Tisztelt olvasók!

Legyenek olyan kedvesek és támogassák "lájkukkal" a Cultissimo facebook oldalát, a következő címen: https://www.facebook.com/Cultissimomagazin - Minden "lájk számít, segíti a magazin működését!

Köszönettel és barátsággal!

www.cultissimo.hu