Figyelem befektetési tipp következik...
Akár kicsi, akár tetemesebb a vagyon, mindig érdemes, hozzáértéssel lehet is fialtatni. Mondják, a befektetés olyan terv, amely képletekből és stratégiákból áll. A tárház pedig kimeríthetetlen az egyszerű bankbetéttől a szőlőbirtokig és a kriptovalutáig. Gondoljunk erre, ha olyan megoldás mellett törünk lándzsát, amely nagyon népszerű, vagy az utóbbi két évben sláger volt – azon már az igazi befektetők megszedték magukat.
Amikor egy átlagos befektető tanácsot kér, a leghasznosabb arra biztatni, hogy „ne legyen átlagos”. Sőt törölni kell a szóhasználatból a „legjobb, legbiztosabb befektetés” szavakat is, hiszen ilyen még papíron sem létezik, nemhogy a gyakorlatban. Különösen nem könnyű a mostani, tartósan alacsony kamatkörnyezetben a legális hozamvadászat, amikor kiemelt veszélyt jelenthetnek azok az ajánlatok, amelyek gyanúsan busás megtérülést ígérnek. Ugyanakkor azt sem szabad általánosságban kijelenteni, hogy a jelenlegihez hasonló környezetben nem érdemes befektetni.
Múló slágerek
A Magyar Nemzeti Bank kamatpolitikája nyomán leszűkült mozgástér, megspékelve a hagyományosnak cseppet sem mondható, esetenként eddig ismeretlen befektetési konstrukciókkal, a háztartások körében sajátos folyamatokat indított el. A lakosság jelentős része továbbra is óvatos és kockázatkerülő, kisebb hányada azonban egyre jobban mer kockáztatni, okulva a már napvilágra került pénzügyi botrányokból (a Quaestor vagy a Hungária Értékpapír esete).
Ha az ügyfél nem is mindig, a lehetőségek tárháza egyre látványosabban gazdagszik. Csupán a részvényes konstrukcióknak legalább húsz alfajuk lehetséges, nem beszélve az ingatlanfajtákról vagy éppen a műtárgypiacról. Mielőtt nekilátunk az első utunkba kerülő bankárra bízni a pénzünket, először is térképezzük fel az élethelyzetünket. Hasonlóan, mintha egy utazást szerveznénk meg, több tényezőt is mérlegelni kell, amelyek alapján meghatározható, hogy mi lenne a legjobb megoldás.
Első szempont az élethelyzet vizsgálata (életkor, családi állapot, gyerekek száma, tervezett gyerekek száma, lakhatási helyzet), a második a pénzügyi célok, a harmadik pedig a kockázattűrő képesség átvilágítása. Fontos, hogy ezek a szempontok összhangban legyenek egymással. Lényeges az is, hogy minél kockázatosabb eszközöket vállalhatunk, annál hosszabb időtávra szóló tervekben kell gondolkodni.
Ugyanígy nem hagyhatjuk figyelmen kívül a kockázat, hozam, lekötési idő (vagyis a likviditás) háromszöget sem, amelyből soha nem alakulhat mindhárom tényező kedvezően. Mint ahogy azt se felejtsük el, ha olyan megoldás mellett törünk lándzsát, amely nagyon népszerű, vagy az utóbbi két évben sláger volt, azon már az igazi befektetők megszedték magukat. Korán beszálltak, és a csúcson hagyták abba – emlegette gyakran André Kostolany, korunk egyik legendás tőzsdeguruja.
Az idei év semmiképpen sem tűnik könnyűnek, mert a banki hozamkörnyezet nagyon alacsony, a befektetők elvárásai pedig magasak.
A hazai jegybanki alapkamat mértéke már lassan két éve, 2016 májusa óta mélyrepülésben van, és a várakozások szerint még egy ideig marad a 0,90 százalékos szint.
A klasszikus banki megtakarítások körében magasabb kamatkörnyezet idején egy lakossági megtakarítási számlával soha nem lehet melléfogni. Még akkor sem, ha a jegybanki rátánál nem fizet sokkal többet.
Manapság azonban az ilyen és jellegében hasonló megoldások nettó ráfizetést jelentenek, többségük alig 0,5 százalék körül fial. És csak sovány vigasz, hogy a kamat nagysága fix, így a megtakarítók minden pillanatban tudhatják, mennyit ér a spórolt pénzük, mikor van kamatjóváírás, és mikor férhetnek hozzá a befektetett tőkéhez. Vélhetően ez utóbb felsorolt szempontok miatt a hazai lakosság többsége számára még mindig a bankbetét a legkedveltebb konstrukció.
Tudják ezt a bankok is. Ezért egy átlagos betétajánlat és a legmagasabb elérhető betétkamat között akár négyszázalékos különbség is lehet, ami egymillió forint esetében egy év alatt már több tízezer forint eltérést is jelenthet.
Az évenkénti, fejenként maximum 72 ezer forintos állami támogatás miatt a lakástakarék-pénztári megtakarítások is vonzóak az óvatos befektetők számára. A termék népszerűségének szárnyalását azonban jelentősen visszafogja a megkötés, mely szerint a végső összeg kizárólag lakáscélra használható.
A hajdan oly népszerű befektetési alapok palettája is fakult mára, öt-tíz lehetőségnél többet egyik bank sem kínál, ráadásul a kockázatkerülés miatt a legtöbben pénzpiaci alapot választanak, amely szintén nem termel hozamot. A 2017-es eredmények alapján tisztán látszik, hogy az egyes befektetési alapkategóriák és a különböző alapok produktuma között óriási volt az eltérés.
A legnépszerűbbnek tavaly is az abszolút hozamú alapok számítottak a korábbi jó teljesítményüknek köszönhetően. Egy év alatt átlagosan 2,5 százalékos hozam üthette a befektető markát, ha ilyen alapba szállt be. Ezt követték a „sikerlistán” a vegyes, majd részvényalapok.
A befektetők körében főként ugyancsak az állami támogatásoknak köszönhetően nagyobb érdeklődésre számot tartó önkéntes nyugdíjpénztári konstrukció akkor számít jó befektetésnek, ha a pénzünk egy részét a nyugdíjkorhatárig nélkülözni tudjuk.
A biztosításokkal kombinált megtakarítás jelenleg a legköltségesebb megtakarítási forma – komoly buktatókkal és sok esetben magas kockázattal. A statisztikák szerint a takarékossági időszak elindítását követően az ügyfelek átlagosan már négy év után megszüntetik a számlájukat.
Bármennyit nyerjen is az ügyfél a befektetési jellegű pénzügyi terméken, tisztában kell lennie azzal is, hogy a tőkén nyert pluszpénzt – amely lehet például kamat vagy árfolyamnyereség – adó terheli, amelynek kulcsa jelenleg 15 százalék. Vannak azonban olyan banki, alapkezelői, biztosítói termékek, értékpapírszámlák, amelyek bizonyos idő után mentesülnek a kamat vagy árfolyamnyereség utáni adó kötelezettsége alól.
Közvetlenül értékpapírba, részvénybe fektetni már összetettebb, egyszersmind nagyobb körültekintést igényel. Aki társasági tulajdonrészt vásárol, az – átvitt értelemben – pontosan olyan, mintha megvenne egy használt lakást, amelyet felújít, majd később magasabb áron elad.
A legfrissebb összesítések szerint a hazai lakossági megtakarítások körülbelül négy százaléka fial részvényekben, részvényalapokban, ami elenyésző arány a nyugatabbra mért húsz százalékhoz képest. Igazán sikeres évet pedig azok a befektetők tudhatnak maguk mögött, akik tavaly hazai vagy külföldi vállalati papírokba fektettek.
A magyar börzén új és újabb sztárok születnek, és egyre többen igyekeznek felzárkózni. A hazai sztár, a Konzum árfolyama például a 2017. év eleji ötven forintról év végére 3500 forint magasságába emelkedett. A hazai börze legnagyobb szereplője, az OTP 8500 forint környékén kezdte az évet, az év végére pedig jócskán meghaladta a tízezer forintot is, amire már tíz éve nem volt példa.
Azonban szélsőséges példák nélkül is elmondható, hogy jól teljesített tavaly a tőzsdénk: a magyar BUX-index egy év alatt húsz százalékot emelkedett. A megközelítőleg kilencéves részvénypiaci emelkedés után az árfolyamok némileg csökkenhetnek, de még idén is a részvények lehetnek a fő hozamtermelő eszközök, amit a 2018-as évre várt négy százalék feletti GDP-növekedés táplálhat.
A bitcoin kockázata
Az idei első félévre a hozamvadászoknak még megfelelő felhajtóerőt biztosíthat az amerikai piac is, köszönhetően a stabilan növekvő gazdaságnak és az adóreformnak. A környezeti adottságok a gyógyszeripar, a távközlés, a technológiai vállalatok, a bankok és a kereskedelmi vállalatok papírjainak kedveznek. Ám ezek esetében már a kockázat is fokozottabb, mint a hazai piacon.
A legkisebb kockázatot hordozó s tán éppen emiatt tavaly a leglátványosabb karriert befutó lakossági állampapír-befektetések változó kamatozású állampapírok. Azaz a tartósan alacsony hozamok után a jegybanki ráta emelkedésével a kezdetben ígért, változó haszon feljebb kúszhat, sőt a prémium állampapírral még infláció fölötti hozam is elérhető.
A lakossági állampapírokkal tulajdonképpen az államot finanszírozzuk, és mivel a vonzó feltételek miatt az emberek hihetetlen ütemben vásárolják azokat, a teljes államadósságon belül már a 25 százalékot is elérte a lakossági papírok aránya.
Aki rövid távon, fél vagy egy évben gondolkodik, 1,5–2,5, aki hosszabb időre adhatja kölcsön az államnak a pénzét, akár 3,8 százalékos kamatra számíthat. Megverve ezzel akár a kockázatosabb és legális befektetéseket. Érdemes elgondolkodni tehát a futamidőn: ha hosszabb időre tudja valaki a pénzét nélkülözni, akkor magasabb lesz a kamat is.
A hétköznapian klasszikus befektetési formák esetében is megfontolandó szem előtt tartani a pénzpiaci szakértők örök érvényű tanácsát: a befektetéseknél minél több konstrukciót vegyítünk, annál kisebb a veszteség kockázata. Főleg, ha a befektetési portfóliót nem hagyományos, netán extrém megoldásokkal egészítjük ki.
Továbbá fontos az arányok elosztása is, hiszen az, hogy a befektetések között mekkora súllyal szerepeljenek a kockázatosabb eszközök (részvény, ingatlan, nyersanyag), már tőlünk függ. Egy kockázatkerülő befektető esetén például ajánlatos, hogy ezek aránya ne haladja meg a húsz százalékot.
A kockázatot jól viselő befektető növelheti ezek arányát a portfólióján belül, de az ő esetében sem ajánlott meghaladni a negyven százalékot. A befektetéscsomag másik felét kitevő hatvan-nyolcvan százalékot érdemes valamilyen alacsony kockázatú befektetési termékben, például állampapírban elhelyezni.
A XXI. század tipikus extrém, felügyelet nélküli befektetése hatalmas kockázattal: a bitcoin. Az utóbbi időszakban világszerte elterjedt, legismertebb kriptovalutájának árfolyama egy évvel ezelőtt még ezer dollár körül mozgott, tavaly december közepén pedig már húszezer dolláros magasságban is járt. Ám a szárnyalása nem tartott sokáig, az új év eleje mélyrepülést hozott.
Az aranyat ellenben évszázadok, ha nem évezredek óta a legbiztosabb menedéknek tartják a befektetők. Nagy nemzetközi bizonytalanságok előtt, háborúk idején a tehetősebbek szinte mindig ebbe a nemesfémbe menekítették vagyonukat. Míg a részvények és a kötvények klasszikus befektetésnek számítanak, a kereslet növekedése irántuk a gazdaság iránti optimizmust mutatja.
Mindennek fényében külön figyelemre méltó, hogy a németek aranyfedezetű értékpapír-állománya az utóbbi időben ötven százalékkal nőtt. A mostani évkezdet például 2013 óta a legjobbnak számít az arany számára, ám teljesítménye bizonyos tekintetben eltörpül a palládiumé mellett, amely pár hete új, 17 éves csúcsra emelkedett.
Az, hogy a közeljövőben mennyit kell majd fizetni a nemesfémekért, elsősorban az amerikai dollár árfolyamának alakulásától függ. Elemzők szerint, ha az amerikai deviza erősödik az euróval szemben, az arany árfolyama esni kezd.
A pénz mennyisége nem vész el a világban, legfeljebb új gazdákhoz vándorol. A gazdagok közül napjainkban egyre többen vásárolnak értékes műtárgyakat, drágaköveket is befektetési céllal. Ezek közös előnye, hogy értéküket tartják, sőt idővel növelik, ezért nagyon jó védekezési lehetőséget kínálnak a pénz értékcsökkenésével szemben.
Vagyontárgyainkat később eladva nyereségre is szert tehetünk, ám a műtárgyak, ékszerek piaca sem garantál biztos hozamot, karbantartásuk, védelmük pedig költséges lehet.
Az ingatlan (termőföld, építési telek, lakóingatlan) vásárlása sem rossz megoldás, ugyanis jó eséllyel tartja, hosszabb időtávon pedig növeli is értékét.
Ám, mivel az ingatlanpiacot is a kereslet-kínálat állandó változása határozza meg, nincs garantált ár, nincs garantált megtérülés. Miközben igen jelentős készpénzzel kell rendelkezni ehhez a befektetési formához a vásárlás pillanatában, és az eladás sem egyszerű, hiszen a műtárgyak, ingatlanok esetében időnként hónapokat, sőt éveket is várni kell, míg megfelelő vevőre, eladóra találunk.
Különösen az utóbbi években megjelent ingatlanpiaci ínyencségeket tekintve: manapság a legnépszerűbb ingatlanvásárlási célpontnak Indonézia, Írország és az Egyesült Államok (12 százalék) számít, sorban 15,3, 14,7, illetve 12 százalékos hozammal. Szakértők szerint hosszú távon pedig Ausztrália, Kanada, Malajzia, Hongkong is jó választás lehet.
Ritka palackok
Érdemes figyelni a borok piacát is. Ez a meglepő befektetéstípus szintén kimagasló haszonnal kecsegtet. A borpiac a reneszánszát éli, fokozatosan emelkedik az érdeklődés a minőségi és ritka palackok iránt. Az ágazat az elmúlt egy évben jóval több, mint húsz százalékot nőtt. Egy palack több évtizedes jóféle bor akár százezreket vagy milliókat is érhet.
Sőt a borra már rövid távon is lehet spekulálni: egyes kereskedők igen kedvező áron még a „megszületése” előtt felvásárolják a jobb pincék teljes kínálatát. Bár az előjegyzés bizonyos kockázattal jár, nem ritka, hogy néhány hónap múlva két-háromszoros áron lehet túladni a portékán. A leendő befektetőknek azonban figyelembe kell venniük, hogy egy borospalack – legyen az bármilyen értékes – kevéssé likvid eszköz, nagyobb borvagyon készpénzre váltása itt is akár hónapokat vehet igénybe.
És végezetül a megszállottak befektetése, amely manapság az egyik csúcstippnek számít a piacon: a veterán autó. Nincs az az értékpapír, nemesfém, kínai váza, bor, pláne céges részvény, amelynek az értéke olyan stabilitást mutatott volna az elmúlt tíz évben, mint a szépkorú négykerekűeké.
A háttérfolyamat öngerjesztővé vált: nagy mennyiségben fennmaradt, divatos veterán autókhoz – bogárhátú Volkswagen, Mini, Fiat 500, Mercedesek, MG-k – kis cégek újra elkezdtek alkatrészeket gyártani a kilencvenes években. Ugyanis veterán autóból (kevés kivétellel) nem gyártanak újat, ezért az a kevés, amely még elérhető, értéket képvisel, ráadásul vonzó, látványos árucikk is egyben.
Az elemzők 2012-ig úgy vélték: az oldtimer mint új befektetési forma egész jól tartja a lépést az arany értékének mozgásaival. Aztán az arany egyszer csak leszakadt, az oldtimer viszont tovább szárnyalt.
Mindebből jól látszik, aki megteheti, annak érdemes kilépnie a komfortzónából – akár több befektetési tanácsadó, alapkezelő véleményét kikérve. Ám nem szabad elfelejteni, a befektetés mást jelent mindenkinek, és nem minden esetben egyenlő a spekulációval. Halálbiztos tipp nincsen, kockázat nélkül pedig szinte nem lehet elérni nagyobb hozamot.
Egy biztos, a befőttesüvegben, kamrában vagy a dunyhahuzatban tartott bankjegyeknél minden megoldás csak jobb lehet.
Bódy Géza – www.magyaridok.hu
