Az április sem múlhat el irodalmi programok nélkül.
A magyar költészet napján számtalan helyszínen találkozhatunk nagy költőinkkel. A kortársak pedig felidézik Arany Jánost, Nagy Lászlót, Kaffka Margitot, Juhász Ferencet, Tóth Árpádot, Karinthy Frigyest és Esterházy Pétert. Versek, regények világában merülhetünk el, és lesz könyvbemutató is. A részletes programért kattints a cikkre!
Öt különleges irodalmi programot ajánlunk olvasóinknak áprilisra.
1.
Költészet napja a PIM-ben
2018. április 11. 10:00 és 21:00 között
Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM)
10:00 és 16:00 között: Arany-kincsek közszemlére téve
Különleges alkalom! A PIM közelmúltbeli gyarapodásaiból láthatnak válogatást az érdeklődők azon dokumentumok közül, amelyen Arany János saját kezű írása szerepel. A kincseket az Arany János-kiállítás kurátora, illetve a Kézirattár munkatársa mutatja be 13 és 15 órakor.
16:00 Pattantsd ki a szíved, elő a rügyekkel
Népszerű dallamok és tavaszi versek – Áchim Erzsébet zongorakoncertje.
Közreműködik: Hirtling István színművész
19:00 Figyelni a csöndet
Szabó T. Anna költő és Oláh Kálmán zongoraművész közös estje a költészet napján
A vers: öröm és fájdalom, horog és harag, magasság és sár, létra és szakadék. Szabó T. Anna szövegeiben a fent szabadsága és a lent gravitációs tere váltakozik, a dallamok emelkedő íve mindig a köznapok földközelségét kompenzálja, a nyelv zenéjével ad szárnyat a szónak. A magyar klasszikus költészet hagyományát követve megidézi József Attila kamaszos dühét és Arany megfáradt melankóliáját.
A versek földi dallamára közben az égi muzsika a válasz – ezúttal a magyar és a nemzetközi zenei élet egyik legkitűnőbb előadóművésze és zeneszerzője, Oláh Kálmán zongoraművész előadásában, az ő saját szerzeményeivel és a versekre reflektáló improvizációival.
Verset mondok – Költészet napja Erdős Virággal
2018. április 11. 10:00 és 18:00
Bajor Gizi Színészmúzeum
Szintén ezen a napon lesz a Bajor Gizi Színészmúzeum vendége Erdős Virág költő a költészet napja alkalmából.
Belépő: 500 forint
2.
Várkert Irodalom
Ki viszi át a szerelmet – Nagy László 40
2018. április 11. 19:00
Várkert Bazár
A költészet napján az idén 40 éve elhunyt Kossuth-díjas költőre, barátaira és szerelmére: Szécsi Margitra emlékezünk a Várkert Irodalom sorozatban.
„Nagy Lacinak különös fénye volt. Az arcának, a tekintetének, a mosolygásának, a mozdulatainak.”
Ki volt a Felsőiszkázról származó költő, aki eredetileg festőnek készült, és a Képzőművészeti Főiskolára járt? Nagy László 1948-ban döntötte el: költő lesz. Szerelmét, Szécsi Margitot 1952-ben vette el, 26 évig, haláláig: 1978-ig éltek együtt. Utolsó útja is felesége könyvbemutatójára vezetett.
Nagy László költészetéből már a hatvanas években több mondat, verssor vált szállóigévé. A Ki viszi át a szerelmet (1957) című verséről kis túlzással azt állíthatjuk, hogy teljes egészében szállóigévé vált, a költő legismertebb műve lett.
Az irodalmi esten beszélgetéssel és felolvasószínházzal idézik meg Nagy László halhatatlan életművét – a magyar költészet napján!
Háziasszony: Juhász Anna
3.
Szó és Zene – Esterházy-est
2018. április 13. 19:00
Óbudai Társaskör
Parti Nagy Lajos, Spiró György, Závada Pál, Dés László és Dés András
Mi heten – Závada Pál, Parti Nagy Lajos, Spiró György és Esterházy Péter, valamint Dés László, Barcza Horváth József és Dés András – hosszú ideig léptünk fel együtt Budapesten és mindenhol, ahová hívtak bennünket – nyilatkozta Dés László. Mint megfogalmazta: mondhatni összeszokott társaság voltunk, jól éreztük magunkat a fellépéseken és azon kívül is így, együtt. Barátság ez, olyan, amely egymás tiszteletén és szeretetén alapul. Péter elment 2016. július 14-én. A veszteség mindnyájunkat letaglózott, igazából máig feldolgozhatatlan. Hiszen nemcsak egy nagy írót, de egy egészen kivételes embert veszítettünk el, aki körül úgy keringtünk, mint a nap körül a bolygók. Az utolsó fellépésünkön, amelyre ő már nem tudott eljönni és ahol mi mindnyájan felolvastunk az írásaiból, levélben üzent a közönségnek:
Gyerekkoromból felsejlik egy emlék: „Magyar hangja Láng József”. Az én hangom, a magyar hangom most a barátaim hangja. Igyekeztünk vidám hangokat és csöndeket választani. Felhőtlen jó szórakozást kívánok.
Ez az idézet is azt mutatja, hogy az utolsó pillanatig képes volt még a halálos betegségén is felülemelkedni, ironizálni, játszani, emberséget mutatni! – mondta Dés László. Hozzátette: ezt bizonyítja utolsó regénye, a Hasnyálmirigynapló is, amely párját ritkítja a világirodalomban. Mert ezek az írások nemcsak irodalmi remekművek, de óriási emberi teljesítmények is!
Péter születésnapjának előestéjén, április 13-án rá fogunk emlékezni, már csak hatan, az ő írásaiból olvasunk fel, és neki játszunk egész este. Mi leszünk az ő „magyar hangjai” – jelentette ki Dés László.
Belépőjegy egységesen: 3000 forint
Sonatina produkció
4.
TÜKRÖK állítása – Költészet napi est
2018. április 18. 19:00
Hadik Irodalmi Szalon, Hadik Kávéház
Kedvenc költőinkkel találkozhatunk április 18-án. A Hadikban lesz Babiczky Tibor, Szöllősi Mátyás, Ughy Szabina és Hartay Csaba.
Mit jelent a költészet? Mit jelent a vers? Valóban van felelőssége az írástudónak és mennyiben számítanak ma bástyának, mércének alkotóink? A költészet mennyiben szolgálat és mennyire ismerjük irodalmunk nagyjait? Mindez szóba kerül az esten, ahol a kortárs költők elődeik versére reflektálnak – saját verssel, szöveggel. Megidézik Nagy Lászlót, Kaffka Margitot, Juhász Ferencet, Tóth Árpádot és Karinthy Frigyest is.
REGISZTRÁCIÓ: anna.irodalmiszalon@gmail.com
5.
Könyvbemutató
2018. április 23. 18:00
Petőfi Irodalmi Múzeum
Havas Judit: A valóság és álom határán – Jékely Zoltánról
Résztvevők: Hegedős Mária szerkesztő és Kenyeres Zoltán irodalomtörténész
Moderátor: Kaiser László a Hungarovox Kiadó vezetője
Havas Judit gondosan összegyűjtött, nagy anyagot mozgat könyvében, finoman érzékeli a versmotívumok részleteit is, pontosan fogalmaz, de kerüli a tudóskodás manírjait. Nem használ felesleges szaknyelvi kifejezéseket, hanem természetes elbeszélőnyelven szól. Érdekes és alapos, jól olvasható könyvet írt, képes arra, hogy tábort szervezzen Jékely Zoltán költészete köré. Versérzékelésében ott dolgozik a versmondó előadóművész különös hallása, akinek a vers nem kétdimenziós lap, hanem háromdimenziós tárgy, nemcsak fehér papíron elrendezett fekete betűkből áll, hanem megszólaló hangzás, tere van és kiterjedése. (Részlet Kenyeres Zoltán Néhány szó a könyv elé című bevezetőjéből)
A Petőfi Irodalmi Múzeum és a Hungarovox Kiadó közös rendezvénye.
Összeállította: Wéber Anikó
Fotó: pixabay
