Erdély múltja és öröksége minden eddiginél hevesebb tűz alá került.
Nem éppen felhőtlen foglalatosság 2018 Romániájában utazni. A centenárium éve a románságnak a győzelem ünnepe, a magyarságnak a fájó veszteségé. De Románia nemcsak kisebbségét igyekszik asszimilálni, hanem annak történelmét is – Erdély múltja és öröksége minden eddiginél hevesebb tűz alá került. És bár a december 1-jei gyulafehérvári ünnepségsorozat békésen és euforikusan telt, amint erről a helyszínen is megbizonyosodhattunk, a múlt átírása az erre „szakosodott” körökben szakadatlanul folyik. Miközben a centenárium felmutatott olyan román értelmiségieket is, akik értik, mi több, érzik a magyarság gyászát…
Az erdélyi főnemesség jóvátételi harcait feldolgozó filmsorozatunk újabb részében isten háta mögötti helyet látogatunk meg, amely még az avatottabb Erdély-járók térképén sem szerepel. Arra a településre utazunk, ahol román és magyar történelem évszázadok óta feszül egymásnak. Ez a falu és franciás eleganciájú várkastélya előretolt helyőrség évszázadok óta mindkét nép számára…
De mielőtt felkeresnénk és „megostromolnánk” Küküllővárat és a térséget uraló Bethlen–Haller-kastélyt, kitérőt teszünk azokra a helyszínekre – többek között Alvincra, Gyulafehérvárra és a küküllői borvidékre –, ahol a többségi kultúra már csaknem magába olvasztotta a kisebbségit… A mélyszórvány világában rendkívüli jelentőségű lehet nem csupán egy visszafoglalt – vagy éppen elvesztett kastély –, de egy felújított istenháza is, amint azt Küküllővár világszenzációt rejtő református temploma is igazolja.
Hogy mi lesz Küküllővárral? És mi lesz a maroknyi küküllővári magyarsággal, amelynek nem éppen baráti környezetben kell küzdenie a megmaradásért? Vajon mit rejtenek a tiltott várkastély falai Küküllővár fölött? Filmsorozatunk új része – amely az NMHH Médiatanácsa és a Magyar Kormány (Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárság, Bethlen Gábor Alap) támogatásával valósult meg – ezekre a kérdésekre keresi a választ.
Marhgittai Gábor – Major Anita – www.magyaridok.hu
