Havi cikkek: május 2009
Nagy nevettetők 4.rész: Buster Keaton
Keaton a legmerészebb gegeket is rezzenéstelen arccal tudta előadni s ezzel közönségét a hangnélküli fimben megnevettetni. Csak a legritkább esetben szorult trükkök segítségére, akkor is beépítette ezeket poénjaiba. Gegjei azonban üresek lennének Buster egyénisége nélkül.
Transformers: A bukottak bosszúja
A várva várt folytatásban Sam Witwicky ismét összeáll az Autobotokkal, hogy felvegye a harcot esküdt ellenségeikkel, az Álcákkal...
Szólít a csend
Móser Zoltán fantasztikus cikksorozata a régmúlt idők, az elfelejtett Magyarország kincseit mutatja meg nekünk ebben a párját ritkító sorozatban, mely a Magyar Nemzet hétvégi magazinjának volt elengedhetetlen tartozéka. Utazzon velünk, ismerjük meg együtt Magyarországot egy kicsit másképpen.
Az én asztalom – Symbol Budapest
Óbudán évtizedek óta zajlik egy csata. A fejlődés és a fejlesztés csatája az ódon terepen. Az a tét, hogy Krúdy hangulatos és roskatag Óbudája hogyan tüntethető el úgy, hogy meg is maradjon.
Nagy nevettetők 3.rész: Charlie Chaplin
Keménykalap, sétapálca, kis bajusz és kacsázó járás: az örök „kisembert” megformázó Chaplin. A némafilm koronázatlan királya óriási sikert és hatalmas bevételt aratott az egyszerű karakterrel, sokan azonban nem is sejtik, hogy a komikus a maga módján mekkora segítséget nyújtott a háború sújtotta Európa számára.
Ady Endre: A magyar pimodan 3.rész
Tasfalván, ahol hírmondó sincs a Tas-famíliából, hacsak a hajdani Tas-jobbágyok vérében nincs Tas-vér, láttam - régen, valamikor egy követválasztást.
Nagy nevettetők 2.rész: Latabár Kálmán
Az ifjú Kálmán Rákosi Szidi színésziskoláját végezte el, és 1922-ben a Várszínházban táncos komikusként lépett először közönség elé. Kezdetben a Fővárosi Operettszínházhoz szerződött, majd 1927-1933 között Árpád öccsével együtt zenés artistaszámokkal turnézott külföldön.
Nagy nevettetők 1.rész: Kabos Gyula
Az elkövetkezendő idők szelét megérezve kiment Amerikába. Ha egyenesen Hollywoodba ment volna, talán másként alakul rövidre szabott élete. De más sors jutott neki osztályrészül.
Ady Endre: A magyar pimodan 2.rész
Vitéz, Csokonai Vitéz Mihály, akit Kölcsey parasztosnak, Kazinczy valószínűleg nem többnek, mint érdekesen furcsának látott, szegény Vitéz, megjárta. Akkor, ő előtte, még az édesapja vagy pláne nagyapja, magömlesztő álmaikban sem álmodhatták, hogy jó lesz sietni Mihállyal.
Ady Endre: A magyar pimodan 1.rész
Tas Péter vagyok, harminchét esztendős, meglehetősen fáradt ember, költő vagy mi az ördög, az engem ma már nem érdekel. Távol élek mindentől, mindenkitől, egy-két könyvet, egy-két hitet s a napi boromat és pálinkámat tűröm meg magam mellett.